Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)
Kassa műemlékei - A Szent Domonkos-rendiek Nagyboldogasszony temploma és zárdája
lemzö faragványok, a szép csillagboltozat záróköveit pedig az üdvözítő, Szent Mihály képe és rózsa ékíti. A kápolna tornyában jelenleg két 1934-ben felszentelt harang van. Ezek egyike 115 kg-os, Szent Mihály reliefjével, a kassai harangöntő Tárkányi-Buchner testvérek adománya. A másik 55 kg súlyú, Szent András képével díszített harangot Siposs A. Gyula, a kassai katolikus hitközség elnöke és egyházgondnoka ajándékozta. A kápolna alatt az épület egész hosszában két részre osztott dúcokba zárt halottas koporsókat tartalmazó sírkamra van, amelybe az északi oldalon levő vasajtón át juthatunk. Az utolsó halottat a kriptába 1862 augusztus 31-én temették el. A SZENT DOMONKOS-RENDIEK NAGYBOLDOGASSZONY TEMPLOMA ES ZÁRDÁJA. Története. A domonkosok Kassán a XIII. században telepedtek le. Klastromukat Bernardus Quidonis 1303 évi lajstroma a hat Dunáninneni konvent között ,, Cassa" néven a harmadik helyen említi. Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomuk a jelenlegi kassai templomok között a legrégibb. Eredetileg csúcsíves stílben épült, aminek kétségtelen bizonysága a szentély, a régi sekrestye és a torony struktúrája. A templom padlásán látható szép faragású csúcsíves bordázatcsonkok mutatják, hogy a mennyezet egykor a mainál jóval magasabban volt s a rendház kertjében történt ásatásnál felszínre jutott alappárkány s a nyugati főkapu íve után ítélve, a templom szintje a mainál mintegy 2—3 méterrel mélyebbre nyúlt. 1553-ban Lippai János, Kassa főbírája fegyveres erővel rontott rá a klastromra és a templomra s ennek oltárait, képeit s belső díszeit összetörte, összevagdosta. Az 1556-iki nagy tűzvészben elhamvadt a domonkosok kolostora és temploma is. Ezután a rend elhagyta Kassát. De előbb 1556 június 6-án a várossal írásbeli egyességet kötött, melynek értelmében az elutazáshoz szükséges 25 tallér készpénz fejében zálogba adta a magisztrátusnak vereshegyi szőlőjét, rétjeit, szántóföldjeit és már düledező hernádi malmát. Rudolf király 1578 április 10-én Pozsonyban kelt okiratával a városnak éléstárul engedte át az elhagyatott templomot 373
