Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - Kassa régi épitményei

KASSA RÉGI ÉPÍTMÉNYEI assa a Nagyalföld hernádvölgyi ágának a végpontján fekszik, a Szepes-Gömöri érchegység és az Eperjes—Tokaji hegyláncolat találkozásánál, a földrajzi hosszúság 22° 56' és szélesség 48° 40' 20" fokán. Tengerszint fölötti magassága 211 méter. Történeti eseményekben gazdag múltjában a Felvidék metropolisa s Magyarország egyik legjelentősebb városa volt. A történelemben eleinte mint királyi falu, latinul „Villa regia" jelenik meg. Ez az elnevezés azt jelenti, hogy a helység a király birtoka, a várispán fenhatósága alá tartozó koronabirtok volt. Az első írott okmány, amelyben Kassa neve előfordul, IV. Béla királynak 1249-ben az abaújmegyei Szina község telepes vendégei részére adott latin nyelvű adomány- és szabadalomlevele. Ebben az okiratban Kassa neve kétszer is előfordul, teljesen abban a formában, ahogyan azt mi ma is írjuk: „Kassa". Későbbi okmányainkban e nevet Kasch, Casha, Kasha, Khascha, Casscha,- latinosan Caschovia, Cassovia; németül Caschau, Khaschau találjuk.

1 Bár nem ismerjük a kassaiak legelső összes privilégiumait, mégis az a körülmény, hogy a bíráskodásban is volt 1 II. Béla királynak (1131—1141) 1138-ban a dömösi prépostság részére kiadott, jelenleg az esztergomi káptalan házi levéltárában 1329. évi átiratában őrzött birtokadományozó okirata, az ősi személynevek között a „Kasa" nevet is említi. „In Villa Geysce. Hec sunt nomina seruorum Ebeldi. Eté. Cene. Olup. Turidi. Kasa. Kacu. ..." A további nevek sorában előfordul a „Kesa", „Cosu", „Casu" név is. — Knauz N., Mon. Eccl. Strig. Jakubovich—

Pais, Ô-Magyar Olv. 28—31.1. — A Kassa, Kassza, Kásó, Käszó, Kósa, Kóssa, mint család-, illetve helynevek ma is szerepelnek. 297