Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - A kassai iparoscéhek

el akarod hadni, két héttel azelőtt megjelented neki: uram én reám mívet ne fogadj, mert én eligyekezem menni kigyelmedtől. Az urad jó neven veszi tőled, mert ha így nem cselekszel, szabad az urad vele, ha fizet-e meg avagy nem, míg a két hetet ki nem szolgálod. Vándorlásodban penig ha megszorulnál, kontár helyen szabad két hétig mívelned, hogy ha pinzed nem volna, az is csak azért engedtetik meg, hogy az két hétre mit adnak, aval az költséggel tovább mehess, ha penig kontárnál tovább mívelsz, tégedet az legények felköltenek, és meg is büntetnek érette, hogy nem ítélem, hogy a mi hasznot vöttél volna az kontár uradnál, az mivel megbüntetnek érette. Mikor panig uradhoz vagy mégy vagy elhagyod, előtte rakd ki egyet-másodat, az kételkedésnek eltávoztatásájért. Ezért ezekhez tartsad magadat, és jól leszen minden dolgaidnak kimenetele." » « « A kassai iparoscéheknek nemcsak a város töit.énetében volt jelentékeny szerepük, hanem iparuk kiváló készítményeivel országos hírnévre is szert tettek. A kassai szűcsök, a Zsigmond idejében Kassára rendelt összes magyar takácsok, a pénzverők (a kassai márka, Bethlen érmei), a kocsiés szekérgyártók (plaustrum Cassoviense) művei a külföldön is ismertek voltak. A műtörténelemben is méltó helyet nyert kassai ötvösök világhírű remekei ma is igen értékes díszei a múzeumoknak. Antonius mester, aki 1504-ben Kassán II. Ulászlótól 1502-ben kapott címerével a város mintaszerű nagy ezüst pecsételőjét metszette

1

4, az ő rekeszes zománcokkal, ékkövekkel s gyöngyökkel díszített csúcsíves kelyheit és más műkincseit felülmúlhatatlan ízléssel és bájjal alkotta meg. A sodronyzománcos műkincsek, amelyek a XV.—XVI századból maradtak ránk, szintén a kassai iparművészet magas fokáról tesznek tanúságot.'

5 A kassai születésü, 1717-ben 1

4 A Kassa-városi levéltárban őrzött 6 cm átmérőjű és V2 cm vastag ezüst pecsételő közép mezején Kassa legutóbbi címere látható e felirattal: SIGILLUM CIVITATIS CASSA. A hátlapja a kiállítás évét és ezt a feliratot tartalmazza: LIBER AB OFFICIIS GAUDENS ANTONIUS ARTE HOC CELA VIT MÁJUS QUOD HABET CASSA SIGIL 1504. — Antonius mester Kassán 1493-ban polgárjogot nyert, városi szenátor 1497—20. Első céhmester 1520-ban, meghalt ugyanebben az évben. — Mihalik J.: Kassa város nagy pecsételője 1504-ből. Arch. Értesítő. XV. k. 370—372. 1. " L. Mihalik J.: Kassa város ötvösségének története. 1899. 290