Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)
Kassa Története - A kassai iparoscéhek
1557-ben a következő esküformát használták„Isten téged úgy segéljen a te igaz keresztény hited, hogy hív és engedelmes akarsz lenni ő felségének, Ferdinandus királynak, az mi kegyes urunknak, és ő felsége gyermekeinek, azonképen bíró úramnak, az egész tanácsnak és az egész királyi városnak Kassának. Az te tisztedben és hivatalodban híven és igazán eljársz. Az te mesterségednek minden cselekedeteiben igaz akarsz lenni, mind szegénynek s boldognak (gazdagnak). És a te gondviseléseddel senkinek nem ártani. De minden igazsággal ez városnak javát keresni. És a céhnek igazságát mindenben és mindenkor megtartani. Isten téged úgy segélyjen és a szent evangelium." Az 1557-ből fennmaradt följegyzésekből megtudjuk, hogy ez időben a városi erődítés mely bástyáit őrizték és védelmezték az iparoscéhek. A déli kaputól nyugati irányban haladva volt a szíjgyártók, pajzsgyártók, bodnárok, ötvösök, mészárosok bástyája; keleti irányban pedig a takácsok, kovácsok, kocsigyártók, szűcsök, tímárok, borbélyok, szabók, fazekasok, vargák, rézművesek, csiszárok és asztalosok bástyája. Ha valamely iparág művelői oly kevesen voltak, hogy külön céhet nem alkothattak, akkor más, rendszerint rokoncéhhez társultak; így például az íj-, pajzs-, nyil-, tegez-, nyereg- és szíjgyártók egy céhbe egyesültek. Ezért Kassán is az idők folyamán a céhek száma és összetétele változott. Egyes céhek szövetségre léptek a szomszéd városok hasonló társulatával is, hogy a káros versenyt egymás között megakadályozzák s a közöttük előforduló ügyeket, viszályokat rendezzék. A Kassa városi levéltár egy 1448 szeptember 12-én kelt német okiratot őriz, amely arról tanúskodik, hogy a városban már 1307-ben működött a szűcsök céhe. E céhlevélben a bíró, az esküdtek és a község tagjai elrendelték, hogy Kassán a szűcsmesterséget űző iparosok, a kontárok kizárásával, áruikat a polgárok és hozzátartozóik ruházata részére, megfelelő munkabér fejében, nyerészkedés nélkül kötelesek elkészíteni és eladni. Egy hermelín prémtől ár fejében fél márka ezüstöt vehettek, egy nyesi prémtől egy negyedet s más bőrtől, vagy prémtől egy negyednek a felét kérhették. Oly polgárnak, aki a saját használatára és ruházkodására vásárolt szűcsárut másnak nyereséggel eladta, a 280