Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)
Kassa Története - Kassa legrégibb történeti adatai
donis 1303. évi lajstroma szolgáltatja, amely a hat Dunáninneni (citra Danubium) zárda között harmadik helyen „Cassa" domonkos zárdáját is megemlíti. 1 3 A domonkosok római központi levéltárának magyar vonatkozású okmányaiból megállapítható az is, hogy a kassai konvent oly kolostori iskolával rendelkezett, amelyben nemcsak egy nagy vidék lelkipásztori missziójára képeztek ki magyarul prédikáló rendtagokat és világi papokat, hanem polgári ifjakat is tanítottak s egyeseket külföldi egyetemekre is készítettek elő. 1 4 A kassai zárdával egybeépített templomot legrégibb okmányaink a Boldogságos Szűz egyházának („Ecclesia beate Virginis") nevezik, s építésének most is látható csúcsíves és román stílúsú maradványai az átmeneti gótikának jellegét mutatják. Hogy e századfordulón Kassa kézműipara már a fejlettségnek bizonyos fokán állott, mutatja ezt a szűcsök céhének 1307-ből való szabadalomlevele. Ez okmányból megtudjuk azt is, hogy Kassa ezidőben már védőfallal volt körülkerítve. 1 S „In provincia Ungarie anno MCCC III. erant hi conventus: Citra Danubium I. Trna forte Tirnuw. 2. Banensis, 3. Cassa. 4. Budruc. 5. Francavilla. 6. Apud Sicolos." — Dr N. Pfeiffer: Die ungarische Dominiskanerordensprovinz. 149—150. 1. 1 4 A. M. Walz O. P.: Compendium Históriáé Ordinis praedicatorum Roma 1930. „Conventus bene formatus ordinis scholam habere debuit, in qua per lectorem publice legebatur ... Scholas conventuales rite formatas publicas fuisses ex earum frequentatione ex parte extraneorum tum cleri saecularis tum reguláris constat." 130. 1. — Harsányi András: A domonkosrend Magyarországon a reformáció előtt. 21