Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - A csehszlovák megszállás húsz esztendeje

A CSEH MEGSZÁLLÁS 20 ESZTENDEJE gyászos végű világháború után a legyöngült országra s így Kassa városára is szomorú idők vártak. A kimerült nemzet vezetését a kormányzásra képtelen, a társadalmi rendet is felforgató elemek ragadták kezükbe s a magyar haderőt lezüllesztő s megbomlasztó munkájuk megakadályozta az ország határainak Tehetséges védelmét is. így történhetett meg, hogy Felsőmagyarországba betörhettek cseh katonai különítmények, amelyeknek továbbhaladását, egyes saját kezdeményezésükből velük szembeszálló csekélyszámú katonatisztek magyar vitézeikkel megakasztani nem tudták. Amikor a komoly ellenállásra nem találó ellenséges csapatok már Kassa felé is közeledtek, katonaviselt, elszánt önkéntesek vállalkoztak arra, hogy a betörőknek Margitfalva környékén útját állják, ámde a tél hidege, a fölszerelés, a hadianyag és a katonai utánpótlás hiánya miatt a 200—300 tagból álló lelkes kis csapat csakhamar kénytelen volt lemondani a város sikeres védelmének a lehetőségéről. Bekövetkezett hát a balsors, hogy a kassai hatóságok a katonailag kiürített várost feladták s a cseh és szlovák gyalogos és lovas csapatok 1918 december 29-én délután 4 és 5 óra között, kardcsapás nélkül vonulhattak be a védtelenül maradt városba. Kassa lakói alig ébredtek rá a helyzet jelentőségének tudatára, a világháborúban együtt küzdő s most ellenségként benyomuló csehek és szlovákok máris megkezdték a berendezkedésüket. . Statáriumot hirdettek ki, a kaszárnyákat és középületeket lefoglalták s a már előre titokban megszervezett embereik közreműködése mellett a karhatalom eszközeivel átvették a városi, a megyei és állami közigazgatást, az összes hivatalok és iskolák vezetését. 220