Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - Kassa legrégibb történeti adatai

IV. Béla a királlyá koronázott fiát V. Istvánt 1246-ban Stiria fejedelméül rendelte ki. A Felső Kassa birtokadományozást 1275-ben V. István fia IV. László király (1270—1290) is megerősítette. Az egri káptalannak egy 1270 Szentháromság ünnepe másodnapján kiállított okmányából megtudjuk, hogy V. István Andrásfia Gálnak, Cirékfia Péternek, Mikolafia Ladomérnak, Andrásfia Tivadarnak és hozzátartozóiknak, a Felső Kassa nevű birtok helyett cserébe adta a Hernád (Harnad) mentén lévő s Üjvár vára joghatósága alól kivett Csány (Chon) és Felgönyű (Fel-Genow) nevű possessiókat. A birtokba beiktatást a király Tekus sárosi ispánra bízta, aki az egri káptalan kiküldöttjével, János kanonokkal pünkösd harmadnapján a helyszínén megjelent s az érdekelt szomszédok jelenlétében, mivel ellentmondás nem történt, a cserebirtokot az új tulajdonosoknak hivatalosan és örökös érvénnyel átadta. E határmegállapító okmányban az említetteken kívül még a következő Kassa környékén ma is használt helynevek fordulnak elő: Gesche (Gecse), Mysle, Sadan (Zsadány), Nadasd, Sartosto, Belse, Enyske (Enyicke).

7 Kassán már a 13. században létezett egy, a Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templofri és ezzel kapcsolatban egy szegények ispotálya. Bizonyítja ezt IV. Márton (Simon de Brie) pápának (1281—1285) 1283 március 7-én kelt levele, amelyben Arnoldnak, a kassai Szent Erzsébet templom rektorának („Arnoldus Rector ecclesie Sancte Elisabeth de Cassa") azon panaszára, hogy a székesfehérvári johanniták főnöke a templomához tartozó szegények istápolyára (,,hospitali pauperum ville de Cassa") jogigényeket támaszt, fölhatalmazza az esztergomi érseket

8 és két kanonokját, hogy a vitás ügyben a felek és tanúk kihallgatása után egyházi fenyítékkel is szankcionált végérvényes ügydöntő ítéletet hozzon. Az okirat latin szövege magyarra fordítva így hangzik: „Márton püspök, az Ür szolgáinak szolgája, tisztelendő esztergomi érsek testvérnek és kedves fiainknak, 7 A Bárczay-család levéltára. Hazai okmánytár VI. 172. 1. — Wenzel. Arpádkori és új okmánytár, VIII. 211. 1. 8 Ladomerius de genere Monoszló (1279—1298). Schematismus cleri Strigoniensis. 18