Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - Kassa külső képe, kulturális és társadalmi élete a XIX.század első felében

Mindkettőnek létesítésénél és befásításánál Kis Viczay József orvos szerzett magának nagy érdemeket. Aki nagyobb mozgást óhajtott tenni a szabadban, az a városfalak helyén s a bástyák melletti utakat, vagy a nyilvános kerteket kereshette fel. A Forgács-utcai József kaputól a felső városkapuig húzódott a legszebb sétaút. Nagyszerű látképet nyújtottak itt a festői rétek, szántóföldek, a szőlővel beültetett hegyoldalak, elszórtan épített borházaikkal, a lombos fák között a Rozália fogadalmi kápolna s a Kálváriahegy, ízlésesen épített emeletes templomával és stációival. Az északi és a Malom-utcai kapu közötti út kevésbbé volt vonzó, bár a malomárok mellett is volt sétaút s innen tovább az alsó kapuig terjedő beépítetlen szakasz is használható sétahely volt. Nyilvános kertek voltak Kassán e korban: a Hanfischkert. Főkép vasár- és ünnepnapokon a nemesség és az előkelőbb polgárok üdülőhelye, szép étkező-, billiárd- és táncteremmel ellátva. A Delamani-kert az alsóbb néposztály szórakozó helye. Itt elevenebb volt az élet. Tánctermében a katonák és cselédleányok engedték át magukat a körforgásnak. Volt hintája és carrousel-terme, ahol kakasokon, hattyúkon, oroszlánokon lovagoltak s kocsin, szánkón forgattathatta magát a körhinta kedvelője. A többi vendéglői kertek kevésbbé voltak jelentősek. A magánkertek közül nevezetesebbek: az angol stílusban ültetett Barkóczy- és Andrássy-kert a Hernád folyó mellett. A nyugati külvárosban francia ízlésű és szökőengedtetik, végezték ókegyelmék, hogy az régi szokás szerint az nagy harang annak kedveért megvonattassék. Emellett hozatott elő, hogy a város lőcsei házánál mérő moslékos bor áiultatik, erre valami inspectiót kellene rendelni. Szabad korcsma iránt az régi szokás és szabadság szerint beszélgettetett, gondolkodván nemes város nagyobb hasznájáról, decernáltatott, hogy ezen dolog a nemes község eleibe adattassék, hogy decernáljon felőle. Ezek után a harangozót hívatván, eleibe adott a nemes tanács: régi szabadságát bor áruitatásának visszabocsátja régi módja szerint, harangozza ki a borszabadságot, maga jutalmát pedig eleinte régi szokása szerint csak egy meszely bort vegyen attól, aki bort fog árulni, mert már abuzusban jött volt, hogy egy-egy iczét vett volt. Az bor áruitatására való vigyáztatás fiscus uramra bizattatott, hogy akinek a házban csak valami részecskéje vagyon és pincze nem örökös, ne árulhasson, mely házban penig két pincze vagyon, mindenkinek örökös gazdája lévén alternatim árulhassanak." 189