Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - Kassa története a XIX. század első felében

eltorlaszolása mentette meg a belvárost. A vízár a Kassa határában lévő ásványvíz-fürdőt elsodorta s a forrást beiszapolta. Ez év november 26-án Kassa városa évi jövedelmének egyharmadát hadi célokra fölajánlotta. 1816-ban elkészült az ágostai evangélikusok empire stílű temploma a Malom-utcán Kitziing György kamarai építőmester terve szerint. Ez évben kezdte meg a kassai színházban magyar előadásait a ,,Pesti Nemzeti Játszó Társaság". 1817. Ez évben a Kassa-egyházmegyei püspöki hatóság által kiadott Schematismus szerint, a kassai plébánai területén összesen 11.963 lakos volt. Ezek között 10.435 római katolikus, 948 ág. evangélikus,574 református és 6 zsidó. 1820. A szükséges rendbehozatal után visszanyerték rendeltetésüket az 1806 óta katonai célokra lefoglalt ferencrendi és Kálvária templom s a Szent Rozália fogadalmi kápolna. December 24-én nagy tűzvész támadt, amely a középkülvárost csaknem teljesen elhamvasztotta. Ekkor 99 ház, 82 istálló és 35 pajta lett a lángok martaléka. A katasztrófa emlékére Fördör Mihály szenátor a következő évben kőből faragott Szent Flórián-szobrot állíttatott fel e külvárosban, amelynek megóvására 1826-ban közadakozásból kápolnát emeltek. Ennek helyére a Bauernebl-család 1923-ban új kápolnát építtetett. 1821 május 19-én Kassán át utazott hazafelé I. Sándor orosz cár s a Csáky-Dessewffy házban szállt meg. 1825. Dessewfy József gróf megindítja a Dulházy Mihály által szerkesztett és Ellinger István kiadásában megjelent ,,Felsőmagyarországi Minerva" című folyóiratot. Az ekkor lelkesen folytatott irodalmi munkának tanúi még a „Szemlélő", „Literatúrai Lapok a „Nefelejts", az „Arpádia" című folyóiratok s az ekkor megjelent könyvek. 1826-ban épült az 1825-iki katolikus jubileumi év emlékére a jelenlegi Béla-utcai szappangyár közelében álló Nepomuki Szent János- és Szent Flórián-emlékmű. Az európai béke helyreállta után Kassa lakóinak 1808-ban 8357 lélekszáma egyre gyarapodott s 1831-ig 12.042-re emelkedett. A polgárság számával föllendült e városban a gazdasági élet mellett a szellemi élet is, miáltal Kassa a magyar irodalmi és kultúrális élet központjává fejlődött. 165