Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - Kassa legrégibb történeti adatai

KASSA LEGRÉGIBB TÖRTÉNETI ADATAI assáról a tatárjárás koráig nincsenek hiteles történeti adataink. Az első ismert okirat, amelyben a város neve előfordul, IV. Béla király 1249 ápr. 13-án kelt adomány- és szabadalomlevele. Ez okmányban a király az Üjvár megyében lakó szinai vendégek ,,hospites nostri de Seena"

1 részére a további telepítés céljára adományozza a szomszédos „Kaetetiv és Boltschar"

2 nevű földeket s oly szabadalmakkal ruházza fel őket, amilyenekkel a kassai vendégek „hospites nostri de Cassa" élnek a dézsmaszolgáltatásban, bíráskodásban és mindabban, ami a kassaiak privilegiális levelében kifejezetten és cikkely szerint foglaltatik s minden telek (mansio, házhely, szálláshely) után oly adót lesznek kötelesek fizetni, mint Kassa népe „populi de Kassa". Milyen privilégiumokkal rendelkezett akkor Kassa, a még csupán királyi falu ,,villa regia", a várispán joghatósága alá tartozó koronabirtok, IV. Béla adományleveléből nem tűnik ki. E latin nyelvű okmány magyarra fordítva a következő : ,,Béla, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Rama, Szerbia, Ladoméria és Kúnország királya, az összes Krisztushívőknek üdvöt abban, aki az igaz üdvösség. Mivel a népek sokaságában van a királyok dicsősége és az Ö főurainak nagy számában az ő 1 Seena, Schena, Zyna, Styna, Szina 1658 lakosú község Abaúj-Torna vármegye kassai járásában Kenyhec mellett, Abaújvár, Kéked közelében. 2 Kaetetiv, olv. Kétető (két tető) Szina dombos határában ily elnevezésű földterület ma már ismeretlen. Bocsár, Szinával északfelé szomszédos kisközség a kassai járásban 38 lakóházzal. Földműveléssel foglalkozó lakosainak száma 172. 13