Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - Simplicissimus és Evila Cselebi adatai Kassáról

tekintsék a csodás építményt és sorsot vetettek, kinek a nevéről nevezzék el. A sorsolás úgy történt, hogy elővettek egy ölnyi hosszú vasláncra erősített jókora vasgolyót, azt meglendítve a temlom felé a magasba hajították s ahol ez az épületet érte, ott egy nyomot hagyott hátra. Aki tehát a legmagasabbat. dobja, amit a pontról látni lehet, annak a nevét viselje, vagyis inkább azé legyen a templom. Erre az történt meg, hogy az első elég magasat dobott, a másik ezt túlhajította, a harmadik hogy még nagyobb magasságot érjen el, oly erővel hajította a golyót, hogy a karja tövében kificamodott. Bár ő lett a nyertes, mégsem akarta a templomot magának megtartani, hanem lemondott róla és egy zárdába vonult. E három királynak kőből faragott alakját a templomnak a városháza felé néző kapuja fölé helyezték, a harmadiknak jobb karja hiányzik, s ennek helyén vasláncon vasgolyó függ, miként, ez máiglan látható.

7 A várost három kőfal övezi, belül rejtett bástyákkal. Két kapuja van, ezeket hetenkint felváltva tartják nyitva. A kaput naponként kétszáz ember nyitja és csukja, a császáriak részéről száz fegyveres darabont és két buzogányos vagy csatabárdos tiszt, a város részéről ugyanannyi polgárkatona. A kapitánnyal a tanácsbeliek egyike vonul ki hangos dobpergéssel a kapuhoz s mivel az egyik lakathoz a császárnak, a másikhoz a városnak van kulcsa, egymás nélkül azt nem nyithatj ax ki. Az eléggé nagy külvárosokat paliszádok (palánk, cölöpvármű), sánckarók védik. Amely oldalon a kapu nyitva van, abban a külvárosban tartják meg az országos és hetivásárokat. Az árulás veszélye miatt nagy embertömegek nem jöhetnek be a belvárosba, ámbár itt is eladnak valamit. Az országos vásárokat Tokaj felé mindenütt a külvárosokban, vagy a szabad mezőn tartják, az állandóan fenyegető ellenség miatt. Kassán magyarul, tótul (windisch) és németül, de legin7 A dóm északi kapuja fölötti oromfalon, ahol jelenleg Károly Róbert, Nagy Lajos és anyjának Erzsébetnek alakját látjuk, azelőtt Szent István. Szent László és Szent Imre herceg 15. századbeli kőszobra állott. Ez ősi már megcsonkult szobrokat Kassa városa 1863-ban a budapesti Nemzeti Múzeumnak adományozta. — Mihalik József: Három kassai kőszobor. Arch. Ért. 1910. 213—229. 1. 109