Marosi Ernő: Henszlmann Imre és Kassa városának ó német stylű templomai (Argumentum Kiadó - MTA Művészettörténeti Kutató Intézete)

emlékek Országos Bizottsága megszervezése körül tekintetbe vett építészek körének megválasztásában) is szerepet játszik majd a Kölnből inspirált bécsiek, a két nagy vállalkozásnak mintegy szintézisét személyében garantáló Friedrich Schmidt köre iránti feltétlen bizalom.

2

9 A könyvjegyzékben és a monográfiában a kölni forrást a sűrűn hivatkozott Sulpiz Boisserée neve jelzi, de még inkább a német tekintély alapvető (és magának Kölnnek a rekonstrukciója folyamán megcáfolt) rekonstrukciós elképzelése, a hangsúlyos négyezeti torony.

3

0 Ez az elem dominál az 1846-os monográfia másik programatikus illusztrációs lapján, a kéttornyos nyugati homlokzat ideális rekonstrukcióján, ahol a négyezeti torony Kölnből, a Boisserée-féle rekonstrukcióból,

3

1 a tornyok megoldása Marburgból ered (amelyet Henszlmann, Szent Erzsébet személye kapcsán, voltaképpen testvérépítkezésnek tekintett). A kölni dómépítkezés mint mintakép 1842-ben, amikor Henszlmann a maga kassai vállalkozását barátaival elkezdte, a legnagyobb politikai realitással rendelkezett. 1842-ben, a kölni dómépítkezés befejezésének megindításátjelző Dombaufest a német tartományok felosztási tervének megvalósítását jelezte a két nagyhatalom, Poroszország és Ausztria képviselőinek, IV. Frigyes Vilmos királynak és Metternich kancellárnak jelenlétével és beszédeivel. így tárja fel e nagypolitikai realitásokat, melyeknek következménye a tartományi fejedelemségek tönkretétele lehetett, egy litografált karikatúra. Ekkor még a költő, Heine is a német egység szimbólumát látja a kölni dómépítkezésben, hogy már 1844-ben (

Deutschland, Ein Wintermärchen) felismerje: valójában „szellemi Bastille" épül.

3

2 1842 táján az „ó-német styl" Henszlmann számára ígéretes politikumot is magában rejt; Kassa Kölnhöz hasonló vonásainak elképzelésével mintegy Magyarország igényét jelenti be abban a tervezett Közép-Európában, amelynek vezető hatalmai Ausztria és Poroszország lesznek. A politika nem áll tőle távol: német nyelvű és németországi lapok számára írott publicisztikáinak is egyik tárgya ez, s logikus következménye, hogy 1848-ban a király személye melletti miniszter államtitkára, Pulszky Ferenc mellett minisztériumi fogalmazóként került Bécsbe.

33 Szimbolikus, hogy Henszlmannt a bécsi forradalom leverése után a bécsi Stephansturmrö\ (aránytanulmányok!) folytatott kémtevékenységgel, csapatmozgások megfigyelésével gyanúsították."'

4 4. Az „ó-német styl" mind elméleti, mind történeti és politikai jelentőségéből következik az, hogy a Kassa-könyv Henszlmann cselekvési programjának része, ugyanúgy, mint korábban a Párhuzam... volt. Ennek a cselekvési programnak mintaképe is Köln: annak hite, hogy történeti felismerések, tudományos és esztétikai belátások mozgalommá válva tömegeket képesek cselekvésre indítani, s eredményeik nagy tettekben realizálhatók. A Párhuzam... alapelveiből következik a nemzeti emlékek tanulmányozásának lehetővé tétele s olyan művészeti nevelési rendszer kialakítása, amely elsősorban a műegyletek, a célszerűen választott utazások és a „művészeti találmányok" útján küzdi le az akadémia hátrányait, s érvényesít egyeseket a Henszlmann által ugyancsak feitámaszthatatlannak ítélt középkori céhes képzés előnyei közül. 11