Henszlmann Imre: Kassa városának ő német stylű templomai (Pest. [s. n.], 1846)

Sz. Erzsébet temploma Kassán

-O/? A' szentségház. A' szentségház (Tabernaculum, Sakramenthäuschen), mellyet táblánk ábrázol, az oltárhely-bejárás bal oldalán van, közel 60 lábnyi magasságú, 's három kőlépcsőn áll, mellyek közül azonban jelenleg csak a' legfelső 's a* másodiknak felső része látszik ki a' legújabb padozatból. Górszemü 's nem igen kemény köböl van alkotva, 's részei sűrűen vannak egymás közt 's a' fallal, melly mellett emelkedik, összekötve; kielégítő épségben tartalék meg, csak hogy alsó emeleteiben mindenütt hiányzanak az alakzatok, mellyeket én mint az éjszaki kapunál oda rajzolék. — IIa a' jeles építmény keletkezési korát kérdezzük, már a* műtörténetek általában a' XV. század második felébe utalnak bennünket, melly időszakból általán minden még fenálló szentségházak, valamint mindazon szentségházi tervek származnak, miket régibb rajzolatokból ismerünk, 's minőket Moller, HeidelolT, Kallenbach és mások kiadtak. De általában véve is az ó német építészetnek a* kifejlés pazar korszakára kellett már eljutnia, hogy illyen, csupán a' pompa kitüntetésére czélzó 's minden szigorú szükségen túllévő építmény előállítását megengedhetőnek és czélszerünek találhatta, minők a' nagyobb szentségházak. Ez okból alig fogunk tévedni, ha szentségházunk keletkezését Mátyás királynak felebb előhozott adományából származtatjuk, és abban azon, valamint a' történetírók, úgy a' nép szájában és századokon át élő úgy nevezett Mátyás oszlopára ismerünk. A' népnek e' nézetével összeköttetésben van azon néphit is, miszerint a' kassai szentségház a" bécsi sz. István temploma tornyának mintájára készült, miből azután azon kifejezési mód eredt, hogy a' bécsi torony a' kassai templomban (természetesen kisebb mintában) áll. E' nézeteket és eszmelánczolatot még jobban megmagyarázhatjuk magunknak, hogy ha, mit minden történeti joggal feltehetünk, felteszszük, mikép 3Iátyás király segedelmével, ki a' bécsi tornyot bevégezte, építtetett a" torony idomával ehez hasonló kassai szentségház is. Sokkal nevezetesebb még e" kérdés megfejtésénél a' felelet arra, hogyan hitták szentségházunk épitö mesterét, mire én a' feljebb előhozott okokra támaszkodva Crom István nevével felelek. Tekintvén most szentségházunkat egészben, azonnal szemünkbe ötlik a* XV. századba tartozó ó német styl sülyedési idomainak tökéletes hiánya, és pedig annál inkább, mert az ismert és megépített, vagy legalább tervrajzokban hozzánk jutott szentségházak egyike sem ment ez idomoktól, mellyek még a' nürnbergi Seebald egyháznak Kraft Ádám által épitett és faragványai miatt méltán híres szentségházán is találtatnak. Ez idomokon leginkább felötlök a' kőanyag eszméjével össze nem egyeztethető csigatekervények, mellyekben egyes tagok gyakran messzire kiállanak az egészből; illyesmi azonban szentségházunkon sehol sem fordul elő. Másik 's kevésbbé felötlő miisülyedési idom a" tagok összeforradásában mutatkozik, mellyek az egyes osztályokat és tornyocskákat koronázzák; szentségházunkon illyesmi sem fordul elő; mert a' legfelső osztály koronája a' szentségházaknál állandóan egymásba font tagokból áll, minthogy az akkori idő mesterei, Frömberg barátom éleselinéjü megjegyzése szerint, ez által hihetőleg a' megváltó töviskoronáját akarák jelenteni, kinek különös tiszteletére emeltettek ez építmények, mivel rendeltetésűk, magukba az ostyát befogadni és ázt a' hívők szemei elé mutatni. A' tető alatti párkányzatos alkatrészek összefonódása tehát a' kassai szentségházban is nem miisülyedési, hanem inkább nevezetes jelentékeny idomul tekintendő, melly azon felül kiszökevényei 's tekervényei tekintetében is felötlő mérséklettel van kivivé; e' koronaidomu összefonódás sokkal kitűnőbb utolsó táblánkon, melly a' szentségházat felülről tekintve 6*