Henszlmann Imre: Kassa városának ő német stylű templomai (Pest. [s. n.], 1846)
Sz. Erzsébet temploma Kassán
-O/? Az Oltárhely külseje. Hogy egyházunk építészi jelessége még inkább kitűnjék, szükségesnek gondoltam legkitűnőbb részeit perspectiv rajzban különkülön előtüntetni, és kezdvén e' részletek legrégiebbjén, az oltárhelyen, figyelmeztetem olvasóimat, mikép ritkán találandnak még a' legjobb ó német épületeken is annyi kecsel, annyi díszt, annyi nagyszerűséget olly csekély erőfeszítéssel, olly gyönyörű egyszerűséggel párosítva, mint épen a' kassai templom oltárhelyén. A' nagyszerűség és a' dísz pedig leginkább az egyes osztályok arányaiból veszik eredetöket; mert midőn a' tárnok közti osztályok tere körülbelül 8 lábat, magasságuk pedig 76 lábat tesz, a' szélesség a' magossághoz úgy állván, mint 1 a' 9'/ 2hez, az ó német építészetben a' lehető legnagyobb karcsúságot nyerünk, melly az igen magos (50 lábat meghaladó) ablakok által még nyúlánkabbá tétetik, midőn ezen ablakok az osztályokat csaknem egészen keresztültörvén, a" kőfalat azokból majdnem egészen kizárják, 's egyszersmind arra szolgálnak alkalmul, hogy ez igen csekély területű kőfalat nem is kellett díszesítni, és mégsem maradott több dísztelen hely abban, mint a' mennyi épen elegendő ellentétével a' díszeket kellőleg kiemelni; igy a' talapzaton, mint a' mellyben alapnyi jelentéséhez képest az áttöretlen erősség eszméjének kell uralkodnia, egy pár fekirányos párkányzaton kívül semmi díszesítö elem nem alkalmaztatott, mig az ablakok feletti falon a' kevéssé domború díszek, a' felettök uralkodó karzattal, és a' támok hegyeikkel együtt mintegy az egésznek koronáját teszik, mellyen a' támok hegyei a' korona pártázatát, a' párkányzat a' koronafö körüli abroncsot, a' domború díszek pedig a' koronáról lefüggő szalagokat képezik. — Valamint a' díszesítö elem az osztályoknál olly csekély, hanem ritka tapintattal alkalmazott erömegfeszítéssel hozatott létre : ügy a' tárnokon is egyedül az egyes fiaiák diagonál állításával alkalmaztatott sikeresen. Az oltárhely a' tizszög öt oldalaival végződik, azért is a" tárnokon öt fialasort találunk egymás^fölött emelkedve, mellyek a* mint magosba felszöknek, egymás felett a' legtetszöbb átmeneti vonalokkal belebb húzódnak, úgy, hogy a' legfelsőbb fiala alig szökik ki a' párkányzatból. E' jeles tapiutatu elrendezés a' fiaiák egyszerű díszeivel, de főkép azok egymás feletti igen következetes diagonal állásával együtt (melly diagonal állás általában a' kassai templom legjelesebb szerkezeti tulajdonai közé tartozik), a' tárnoknak olly rendkívüli könnyüség látszatát adja, hogy e' tekintetben oltárhelyünket méltán a' legkitűnőbbek közé sorolhatjuk, mit az ó német építészet e' nemben valaha létre hozott. Az éjszaki kapu. Midőn a' templom épitési történetét részint a' fenmaradt, kezemben levő okiratokból, részint magából az épités styljéböl kifejtém, e' kapu díszes voltáról már szólottam, mellyről táblánk még világosabb tanúságot teszen. Való ugyan, hogy a' rajzomban előforduló és a' négy horonyba helyezett nyolez alak, valamint a' középső megint a' protestánsoknak engedé, kik azt halála után újra elveszték, de csak rövid időre, mert Rákóczy György ismét nekik adá át. A' protestánsok most 1671-ig a' templom birtokában maradtak; mikor azt a' katholikusok újra elvették tőlök, azonban 1682-ben Tököly a' templomot megint a' protestánsoknak adta^ kik is azt 1687-ig birták, melly évben, eredeti rendeltetése szerint, az egyház újra és most állandóan egész a" mai napig a' katholikusokra szállott. 1690-ben az éjszaki torony rézzel födetett, 1775—ben a' templom teteje leégvén, valamivel későbben a' mostani elrulító, minden értelem nélküli tető tétetett a 1 templomra.
