Henszlmann Imre: Kassa városának ő német stylű templomai (Pest. [s. n.], 1846)

Sz. Erzsébet temploma Kassán

-O/? a' XV-ik század végén újitattak meg, miután t. i. Ulászló öcscse, a' lengyel Albert. Kassa városát hosszabb ideig ostromolván, ágyúival a" csúcsokat elrontotta. Az éjszaki homlokzatban emlékezetül egy ágyúgolyó meghagyatott. Ezen ostromlásról említést tesz egy a* nyugoti homlok felső karzata alatt látható felirat. Következő felirás a' párkányzat legalsóbb tagjára (léczére) vörös szín­nel van festve : „Anno 1491 obsidio erat urbis Kassa per annum.'" E' felíráson kivül még egy hosszabbat találtam, melly szinte ezen ostrom­lásról és az arra következett épitési újításokról teszen említést, és az emiitett párkány­zat horonyába van belekarczolva. A' felirás itt következik : „Anno 1497. Christi Ecclesiae Nicolaus Crompholtz de Nissa reedificavi turim superiorem ac clipeos tectales omnes très , quae omnia destructa erant per obsidionem civitatis per Albertům Poloniae Regem , addo horale .... tempore plebani Joannis Crom Doctoris Vitrici Joannis Czimermann ď Olzna." A' négy sorú irat azon helyein, hol azt a' kövek eresztékei keresztül metszik, kevésbbé olvasható ; innen aztán némelly kétségek eredhetnek a' Nissa a' Horale utáni és az Olzna szókról. Feilurjelesrégiségbuvár.kivela'fölirathasonmásátközlöttem.Kromp­holz építészt Nissaból, Czimermannt épitö gondnokot (vitricus kirchenmeister)01znából (mindketteje sziléziai város) származtatván, a" horale szó után civile-t tett. Kromp­holz épitö mester jele összetétetik a* már emiitett latin F-hez hasonló mesterjelből, minek átmetsző vonala hátulsó pontjára görbe kereszt csatoltatik; 's ez által olly magában szóló jelt nyertek, millyenek a' XV. század vége felé igen nagy számmal fordulnak elő, e' görbe kereszt vagy fa Krummes Holz, Krumm Holz, Kromphoîz nevét jelentvén. Hogy pedig a' görbe fa az F-hez hasonló régibb mesterjelhez csatol­tatott, azt sejtetheti velünk, midőn e' jelnek tulajdonosa egy Krompholzot a' tem­plom építésében megelőzött igen kitűnő mesterjele vala, p. o. a" dicső szentségház mesteréé, kinek, mivel annyiszor említetik a' régi számadásokban, és, mert neve is úgy mint mesterjele egy részét képezi a* későbbi Krumpholz nevének és mesterje­lének. könnyen Crom Istvánt tekinthetni. Egyébiránt akár valószínüeknek fogják találni olvasóim Feilnak és tulajdon sejtéseimet, annyi bizonyos, hogy minden kutatásom daczára sem birtam a' Kromp­holz családot kassai eredetűnek kimutatni. A' város különféle jegyzökönyvei tesznek ugyan többször Krompholzról említést, azonban mindig csak építészünkről, ki is 1497-től egész 1514-ig mint választópolgár, sőt 1505-ben és 6-ban mint a'választott polgárságnak szószólója említtetik, ki 1499. magának házat vesz valami Bank Ferencztől és 1503-ban tíz esztendőre felszabaditatik az adófizetéstől, öt. i., mint a' jegyző­könyv mondja, a' város pinczéit a' vízveszélytöl megmenté, és azért kapta háladatos polgártársaitól e' szabadítékot (Freytumb). — Hogy pedig a" leirt mesterjel tagad­hatlanul Krompholzé, nemcsak azáltal bizonyítatik, hogy e'jel közel az idézett felírás­hoz, és mint táblánk is mutatja, a' nagy ablak csúcsa hegye mellett baloldalról fehér paizson vörös színnel van kifestve : hanem hogy ugyan e' jel a' felírásban is épen Kromholz neve felelt van kikarczolva. Mind a'mellett nem vagyok hajlandó a'felírást betű szerint úgy érteni, mintha a' régibb homlokzatokról éj)en semmisem maradott volna az ostromlás után; ellenben a' csúcsok némelly, ámbár kevéssel tisztább idomaikat, de főkép az éjszaki csúcs már említett három szobrát Krompholz bizonyosan a' régibb csúcsokról átvette újított

Next

/
Oldalképek
Tartalom