Henszlmann Imre: Kassa városának ő német stylű templomai (Pest. [s. n.], 1846)

Sz. Erzsébet temploma Kassán

-O/? kiáll és tagjai főhelyét egy ugyanazon modorban, mint a" szent Mihál kápolna kapujában, készített torony fogja el, csakhogy az itt sokkal nagyobb, mivel abba talapokat's azokra szobrokat akartak helyezni, mellyek azonban sohasem készültek el. A' III-ik szám a. betűje alatt adom az igen díszes éjszaki kapu alaprajzát, melly ha azt a

1 IV-dik szám b. betűjével összehasonlítjuk,alapidomaiban az utóbbival sok tekintetben megegyezik, csakhogy szárnyai nem annyira szöknek elő, és hogy a

1 mély horony itt kettőztetett, a' négy horony négy talapzata is elkészült, nem pedig az azokra való szobrok. Hogy olvasóimmal a' kapu feletti építmény alkotását megismertessem, azoknak alaprajzát is adám a' III-ik szám b. betűje alatt egy közel a' kapu feletti átmetszetben; valamint a' III-ik szám c. betűje egy horony t oldalos ívtámjával és talapzata sajátságos idomával négyszeres nagyságban ábrázol. Végre az ugyan e' táblán IV-ik szám a. betűje alatt adott átmetszet a' nyugoti homlokzat alsóbb karzaté, mellynek párkányzata többel, mint 9 hüvelykkel a' falból előre szökik, hogy igy a' 3' 5 hüvelyknyi vastag falban helyet lehessen nyerni az ľ 2" vastag hátulsó falnak, és az ezelőtt levő V 10" széles folyosónak, mellyek felett a' valamivel behúzott fal a' felsőbb karzatig emelkedik. Sokkal későbbi eredetűek az eddig felhozott részeknél a' tornyok, mert ámbár mind nagyságuk, mind helyzetök olly világos összhangzatban van a' többi épülettel, hogy tervezésöket lehetetlen az első tervező mesternek nem tulajdonítani, és ámbár falaik vastagsága is mutatja, mikép azoknak olly magasságra kellett épülniök, melly a

1 templom arányainak tökéletesen megfelelt volna (azaz 225 lábra, mint azt a

1 kiegészített templom táblája mutatja) : mégis, mint azt magoknak a' tornyoknak a' templomhoz aránytalan és egymástól is különböző idomai, végre a' tornyokban előforduló évszámok mutatják, ezek a' templom többi részeinél sokkal későbbiek: p. o. az éjszaki torony bensejében a' kis ajtó felett, melly a' templomból a' toronyba vezet, az 1461. év fordul elő, és ugyan e

1 torony alsó lépcsőházának ajtaja felett és Kassa városának három liliomos és négy folyós czímere oldalán 1462; mindazáltal alig tehetni fel, hogy a' tornyok építtetése két száz esztendeig egészen elhanyagoltatok volna; ezt pedig annál kevésbbé tehetem fel, mivel a' déli torony déli ablakja közepe táján, tehát 60 lábnál nagyobb magosságban az 1463-ik évet találtam felírva. Hihető tehát, hogy az éjszaki torony 1460-ban azon magasságáig volt épitve, mellyben jelenleg az nyolczszegbe törik, támjai pedig addig, hol jelenleg apró tornyocskák állanak rajta; úgy szintén a" déli torony falai is addig, hol most az 1463-dik évet látjuk felírva, támjai azonban nem magasabban, mint a' hol azokon az apró tornyocskák veszik kezdetöket, miket fialaknak neveznek. Az éjszaki tornyon találtató évszámok tehát inkább a

1 lépcsők és bemenet készítésére vonatkoznának. E' vélemény melleit két körülmény szól, t. i. az, hogy a' tornyok talapzata, mellyet közösen birnak az egész templommal, csaknem ugyanazon tiszta régi tagokból áll, mellyeket Moller rajzaiban a' szinte sz. Erzsébetnek szentelt marburgi templom talapzatán találunk; továbbá, hogy tornyaink csak alsóbb részei épitvékmind kívülről, mind belőlről faragott köböl, mig felsőbb emeleteik bensejében törött köveket találunk alkalmazva, mi valamint a'sokkal ujabb korúak hanyagságát, úgy a'polgárok templomépítés körüli buzgalma hanyatlását is bizonyítja, kétségkívüli levén, hogy az éjszaki torony magasabb részei a' város által építtettek, mint azt nemcsak két czímere, mellynek egyike a

1 lépcsőház ajtaja, másika a' harmadik csúcsíves ablak felett fordul elő, mindketteje pedig a

1 városnak Ulászló előtti czimere; hanem okiratok is bizonyítják, mellyek, fájdalom, csak a' város levéltárának legrégibb számadásaiból állanak, és igy csak nagyon kopár felvilágosítást nyújtanak. E

1 számadások, mellyeket a' fáradhatlan türelmű Schwarzenbach, Kassa városának néhai jeles jegyzője, rendezett, az 1430-ik évig mennek vissza, azokban