Henszlmann Imre: Kassa városának ő német stylű templomai (Pest. [s. n.], 1846)

Sz. Erzsébet temploma Kassán

-O/? fekvő két kiszökő építmények közt helyezett tám látható okból csináltatott vastagabbra, mint azt helyezése és az általa fentartott boltozat kívánja, mert e" tám egyszersmind lépcső-háznak használtatik, mig az ugyan e" támnak megfelelő délszaki tám semmi lépcsőt magában nem foglalván, egyedül a' méregyen kivánata szerint nyeré meg szerfölötti tömegességét. Végre meg kell jegyezni, mikép csak e" kiszökő részek közelében fordulnak elő valóságos oszlopok: mig a' templom több részei, mellyeken boltozatok emelkednek, kivétel nélkül nem oszlopok hanem valóságos tövek, és még ezen oszlopoknak megfelelő

's a'templom elörészében levő boltozatállványok (Gewölbslüzen) is, mint későbbi eredetűek, az oszlop idomából kivetkeztetvén, nyolczrétű tövekké változtattak át, A' kiszökő építmények alkotását illetőleg, szükséges e' helyütt habár az egész módot nem nyilváníthatom is, mert erre több tér és előkészület kell, legalább annyit előadni, a" miből kitetszhessék, hogy az ó német építészek minden munkájukban határozott számítás után indultak és semmi arányt csupán esetleg nem állittottak fel. Sz. Mihál kápolnája alaprajzában láttuk, mikép az oltárhely legbensőbb szegletei egy középpontból hosszabbítva, az épület épen belső szegleteire veszik irányukat ; szintúgy a' nagytemplom előszökő részei is az épület benső szegletei által (ide nem értve a" tornyok közt levő előcsarnokot) határoztatnak meg a" tövek hozzájárultával, ha t. i. az érintett szegletből, mint azt alaprajzunk pontozott vonalával tettük, egy a" negyedik tő középpontjának irányzott, és egy más, a'mellékhajóban álló oszlop középpontjának irányzott vonalt húzunk, e' két vonalt tovább hosszabbítva, a" két előszökő építmény átmérőjét nyerendjük ; ha pedig az illyképen nyert szöget ketté osztjuk, az osztó vonal képezendi a" közép tám átmérőjét. E* szabályszerűségnél fogva világos, miszerint a' kiszökő építmények oldalai és más részletei is határozott nagyságnak; és az valóban úgy van, de e' szabályok fejtegetésébe, mint mondám, itt nem bocsátkozhatom. Az oltárhely és az éjszaki kiszökő részek után régiségére nézve következnek az éjszaki és a' nyugot felé fekvő kapuk. Oklevelek ugyan nem ismeretesek előttem, mellyek e' kapuk építésének idejét meghatároznák: azonban sok körülmény egybevetése mintegy bizonyossá teszi, hogy e* kapuk, de főkép az éjszaki kapu Erzsébet Robert Káról hitvesének költségén a' XIV-dik század első felében építtettek. Xem akadhattam eddig olly okiratra, melly ezen Erzsébetről bizonyítja, hogy a' templom építéséhez segédkezet nyújtott; azonban már legrégibb történet-iróink is, kik a' kassai templomról említést tesznek, e' királynét mint legnagyobb pártfogóját tekintik, sőt többnyire magát a' templomot is egyenesen ez asszonytól származtatják, jelentvén, mikép Erzsébet, mint lengyelországi herczegnő, hazájába utazván, Kassán az út fáradságaitól többször szokott pihenni, 's azért is szent Erzsébetnek, kit pártfogójának választott, itt építtetett templomot. Az utazás és pártfogónak választása, ámbár előttem nem eléggé fontosnak látszik, hogy miatta Robert hitvesének tulajdonítsuk az alapkő letétét, kivált ha elvitázhatlan régibb oklevelek és a" templom legrégibb részei tovább utalnak vissza, mint Erzsébet korába: mégis az érintett, már igen régi okoskodás legalább annyit bizonyíhat, hogy a' királynénak az épités előmozdítása körül nem csekély része volt, minek támogatására nem kevés és nem csekély okot hozhatok fel. Ugyanis Kassa, mint ezen időben legjelentékenyebb város egész felső Magyarországon, eleinte Trencséni 3Iátéval tartván Robert Károly ellen, sőt ennek nádorát, Omodét, polgárai megölvén, későbben önkénytesen visszatért a" király iránti hűségre, sőt Omode özvegyét, melly az alatt Trencséni 3Iátéhoz csatlakozott és pártját Robert Károlylyal kibékíté, (mint azt egy a' város levéltárában fenmaradt és 1311-ben kelt oklevél bizonyítja), végre pedig a' királyt olly hathatósan segité Trencséni Máté ellenében, hogy ez nem messze