Wick Béla: Kassa régi temetői, templomi kriptái és siremlékei (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1931)

A ferencrendi, mai szemináriumi templom kriptái

4. A ferencrendi, mai szemináriumi templom kriptái. Legrégibb okmányaink szerint a ferencrendi szerzetesek Kassán már 1405-ben működtek. Templomuk alapítója a Perényi-család. A kolostor a templommal az 1556-iki nagy tűzvésznek szintén martaléka. A reformáció elterjedése idején 1600-ban a ferencrendiek a városból távozni kényszerültek s templomuk hajója armamentarium, fegyvertár lett. A szerzetesek 1650-ben visszatérnek, klastromukat és templomuk szentélyét visszanyerik. Midőn III. Ferdinand a törökök által kiűzött egri káptalant Jászóról Kassára helyezte át, a ferencrendiek már ugyanezen 1651. év ápril 29-től a kanonokok használatára kénytelenek átengedni a templom szentélyét,

1 maguk pedig a mai szeminárium helyén álló szt. Antal kápolnában végzik zsolozsmájukat, miséiket s német prédikációikat.

2 I. Lipót rendeletére a templom hajója 1668-ban megszűnik katonai szertár lenni s midőn az egri káptalan 1671-ben a katholikusoknak visszaadott szt. Erzsébet dómba vonul, a ferencrendiek az egész templomukat birtokukba vehetik. 1718-tól kezdve hat éven át alapos restauráción ment át a ferencrendi templom, III. Károly király és Kassa városának jótékonyságából. Ekkor kapott az eredetileg csúcsíves templom barok-stílű hajót. A város jótékonyságát ma is hirdeti a kapu fölött Kassa címere. E restaurálás alkalmával jutott napfényre a templomkapu feletti homlokzaton, 1 Decretum Canonice Visitatae Ecclesiae Seminarii Gremialis 1808. 1. 1. 2 Fridrich, História Ordinis Minorum S. Francisci 50. 1. 10