Wick Béla: Kassa régi temetői, templomi kriptái és siremlékei (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1931)
Az izraeliták régi temetője
10. Az izraeliták régi temetője. Kassa magisztrátusa 1836-ban adott először jogot az izraelitáknak a városban való letelepedésre. 1 A legnagyobbrészt Rozgony községből beköltözött izraeliták Kassán 1842-ben bérelt helyiségben imatermet és iskolát rendeztek be. Hitközségük élére 1843-ban meghívták Kohn Márton rozgonyi rabbinust. Első zsinagógájukat a Harangutcán megvásárolt magtárból építtették. 1866-ban épült a Rákóczy-körúti s 1927-ben a Kazinczy-utcai és az Imaházutcai hatalmas kupolás zsinagóga. Az izraeliták régi temetője a középkülvárosi szt. Kereszt-temető szomszédságában a mai Kárpát-utca mögött, fallal körülvett területen van. 1844-ben nyílt meg. Használatban 1889-ig volt; ekkor az új köztemető déli oldalán hasítottak ki az izraeliták részére területet külön a neologok s külön az orthodoxok számára. Ez idő óta csupán a város kivételes engedélyével temetnek el izraelita halottakat a régi sírkertben. * Az izraeliták régi temetőjében még ma is számos sírkő emelkedik az elhúnytak sírhantjain. E sírköveken a héber, magyar, vagy német szövegű felírásokon kívül egyes emblémák rajzai, vagy domborművei is láthatók, igy a tenyerükkel kifelé fordított egymáshoz illesztett áldó kezek, Dávid csillaga, korona, oroszlán, galamb, olajág stb. Némely sírkő az elhúnytak nevén és életadatain kívül verses epitáfiumot is tartalmaz. Ilyen például Herschkovits Ignác síremléke, a melyen a következő sírvers van : 1 Az első, aki letelepedésre jogot kapott Zsivkovits vendéglős volt. Magyarország vármegyéi és városai I. 156. 1.