Wick Béla: Kassa régi temetői, templomi kriptái és siremlékei (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1931)
Belvárosi temetők
7 Spankau királyi biztos még ez évben végrehajtotta ugyan, de az időközben támadt Thököly-felkelés miatt a kassai katholikusok csak 16 év múlva 1687-ben jutottak a templom és temető birtokába. A külvárosi temetők megnyitása a belvárosi temetkezést mindinkább háttérbe szorította, mig végre Eszterházy Károly egri püspök, 1771-ben Kassán tartott egyházlátogatásának jegyzőkönyve (Canonica Visitatio) szerint, közegészségügyi okokból, a kassai parochialis templom s a szt. Mihály kápolna cincturáján belül, a temetkezést megtiltotta. E rendelkezés magyarul szószerint igy szól : „Mivel a temetőhely az elhunytaknak csak úgy nyújt enyhületet, ha ahhoz az ájtatos küzdő egyháznak könyörgése járul, tekintettel a közegészségre, a melynek a hullák szaga ártalmára lehet, megtiltjuk, hogy a város közepén akár a plébániai, akár a szt. Mihály templom cincturájában levő temetőbe, bárkit is temessenek, mivel a legújabban megnyitott temető úgyis elég nagy. Ugyancsak közegészségügyi tekintetből nem akarjuk, hogy a plébániai templom kriptájába helyezzék a holtak testeit. Legyen gondja a plébánosnak arra is, nehogy a ferencrendi atyák kriptái és más kripták, a melyek léteznek s miként mondják már megteltek, az egészségnek kárára legyenek." Az eredeti latin szöveg : „Cara locus sepulturae defunctis non prosit ad refrigerium, nisi pia railitantis Ecclesiae accédant suffragia, sanitatisque publicae, quae e cadaverum ioetore praejudicium pati potest, habenda sit ratio, vetamus quemquam in Coemeterio, utpote in medio Civitatis sito, sive cinctura tam Ecclesiae Parochialis, quam S. Michaelis sepeliri, cam alioquin etiam novum Coemeterium recenter excisum sat capax, amplumque sit. Ob eandem pnblicae sanitatis rationem nolumus ad cryptas Ecclesiae Parochialis cadevera ulla deferri. Curat etiam Parochus ne cryptae PP. Franciscanorum et si quae aliae sunt, cadaveribus ut fertur repletae valetudinis obsintV 1 Can. Vis. 17/1. 19. 1.
