Wick Béla: Kassa régi temetői, templomi kriptái és siremlékei (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1931)

A szt. Rozália temető

38 A mult század második felében egymásután épültek a Rozálián a családi sírboltok, a szebbnél-szebb kriptakápolnák, egyre szaporodtak a művészi kivitelű síremlékek,, úgyhogy azóta a temető Kassának valóságos „Campo Santo"-ja lett, mely a köztemetőnek 1889-ben történt megnyitása után is megmaradt közhasználatú sírkertnek. A Rozália temetőnek 1893-ig nem volt külön szekérútja, amelyen halottas kocsiban vihették volna az elhúnytak koporsóit. Ezért a városi tanács 1892-ben megbízta Éder Gyula tanácsost, hogy az úttest számára szükséges terület megszerzése végett lépjen érintkezésbe az érdekelt földbirtokosokkal. E tulajdonosok voltak: Czittó Gyula kassai lakos, a m. kir. gazdasági tanintézet s a kassai szt. Domonkos rendház. Czittó Gyula szántóföldjéből 166"5 • ölet a városi tanács 299 frt. 70 kr. készpénzen vásárolt meg, a gazdasági tanintézet 46"6 Q ölet, a földmüvelésügyi minisztérium jóváhagyásával átengedett az út céljaira s a Domonkos rendház 126'5 • ölre a rendi főelőljáróság hozzájárulásával csereüzletet kötött a várossal oly feltétellel, hogy a rend a Rozálián díjtalanul temetkezhessék. Ezen ügyletről felvett jegyzőkönyv a következő : „37049. sz. Jegyzőkönyv felvétetett Kassán 1892. szeptember hó 22-én. Jelen voltak az alulírottak. T á r g y : A „Rozália" sírkertbe vezető szekérútnak rendszeres kiépítéséhez és mostani szelvényének kibővítéséhez szükséges földterületek megszerzése és vételárának meghatározása iránt az érdekelt földtulajdonosok kihallgatása. A tárgyalás a helyszínén tartatott' és az érdekeltek ezen tárgyalásra szabályszerűen meghívattak. Ez ügyben érdekeltek : 1. Cittó Gyula, kassai lakos, 2. A m. kir. gazdasági tanintézet, 3. A kassai Domonkos szerzet.