Wick Béla: Kassa régi temetői, templomi kriptái és siremlékei (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1931)
A kassai ispotály és temploma
167 Nagy Lajos 1366 február 15-én Budán kiadott s a daróczi konvent priorjához intézett okiratában megtiltja a johannita lovagoknak, hogy Kassán a „város falain kívül lévő templommal és ispotállyal szemben, melyet a kassai polgárok a betegek ellátására, a saját és elődeik lelki üdvéért létesítettek és javakkal és birtokokkal elég gazdagon elláttak," bármi igényt is támasszanak és kívánja, hogy az ispotályhoz való jogát mindkét fél okmányokkal igazolja. Hasonló tartalmú rendeletet adott ki Nagy Lajos Váradon, 1375. Fülöp és Jakab ünnepén is. A kassaiak és a johanniták között támadt vitát végre Zsigmond király döntötte el. Budán 1392. Feketevasárnapján okmányt ad ki, melynek értelmében a Szentlélek tiszteletére szentelt ispotály fölött a rendelkezés joga a kassai polgárokat, mint alapítókat illeti meg és uralkodói tekintélyével és teljhatalmával elrendeli, hogy e jogok gyakorlásában a kassaiakat háborgatni senkinek sem szabad. E rendeletének Zsigmond újabb erőt ad, midőn 1399-ben Kassát személyesen meglátogatja. Ez év Virágvasárnapján kelt okirattal, a daróczi konvent főnökének tudomására adja, hogy mivel a Szentlélek ispotályt s a hozzátartozó és ugyancsak a Szentlélek tiszteletére emelt templomot, a kassai polgárok és az egész nép egyöntetű vallomása szerint, az alapítás első idejétől kezdve a kassaiak létesítették és építették, ennélfogva a jövendőre is kötelező érvénnyel, szigorú edictummal megtiltja, hogy .a johannita lovagok a kassaiakat az ispotály birtokában bármi címen is zaklassák, háborgassák vagy nyugtalanítsák' 1. Hogy ez az ispotály és temploma a külvárosban épült, világosan kitűnik ez Nagy Lajos 1366- i k i okiratának következő szavaiból: „Ecclesia et Domus hospitalis extra murum ejusdem civitatis habita", „ugyanezen város falán kívül lévő templom és ispotályház". Ezenkívül Kassa városkönyve (Stadtbuch) 1477-ben így emlékezik meg az ispotályról:
