Wick Béla: Kassa régi temetői, templomi kriptái és siremlékei (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1931)

A domonkosok templomának kriptái

3. A domonkosok templomának kriptái. A domonkosok Kassán már a XIII. században telepedtek meg. Kolostoruk alapítójának a lengyel származású szt. Hyacintust tartják. Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomuk a jelenlegi kassai templomok között a legrégibb. Eredetileg csúcsíves stílben épült, a minek kétségtelen bizonysága a szentély, a régi sekrestye és a torony stuktúrája. A templom padlásán látható szép faragású csúcsíves bordázatcsonkok mutatják, hogy a menynyezet egykor a mainál jóval magasabb volt s a rendház kertjében legújabban történt ásatásnál felszínre jutott alappárkány után ítélve, a templom színtje a mainál mintegy két méterrel mélyebb lehetett. 1550-ben Lippai János Kassa főbírája fegyveres erővel rontott rá a klastromra és a templomra s ennek oltárait, képeit s belső díszeit összetörette, összevagdostatta. Az 1556-iki nagy tűzvészben elhamvadt a domonkosok kolostora és temploma is. Ezután a rend elhagyta Kassát, miután az 1556. június 6-án a várossal kötött írásbeli egyezség értelmében, az elutazásra szükséges 25 tallér készpénz fejében, zálogba adta a magisztrátusnak vereshegyi szőlőjét, rétjeit, szántóföldjeit és düledező hernádi malmát.

1 II. Rudolf király 1578-ban a városnak éléstárul engedte át az elhagyott templomot azzal a kikötéssel, hogy ezt a rendnek, ha visszatér, azonnal átadni köteles. A domon1 »Nos eisdem Dnis Judici Juratis Civibus dedimus et commendavimus omnia Bona Immobilia ad praedictum Claustrum pertinentia, videlicet, unam Vineam in Promonthorio ejusdem Civitatis Vereshegy vocato sitam, item, Molendinum ruinosum in fluvio Hernád, foenilaque et Terras arabiles.« Kassa-városi levéltár 1556.