Wick Béla: Kassa régi temetői, templomi kriptái és siremlékei (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1931)

A szt. Mihály kápolna kriptája

2. A szí. Mihály kápolna kriptája. A kassai szt. Mihály kápolnát műtörténészeink a XIV. század első feléből származtatják. Egyesek szerint ez egy félbenmarad templomszentély,

1 mások szerint pedig eredetileg is temetőkápolnának (csontház, ossarium) épült, azzal a rendeltetéssel, hogy a belvárosi temetőben új sír ásásakor felszínre jutott emberi csontokat a kriptájába helyezzék.

2 Északi részét a Kassa városi levéltárban lévő 1508-ból való okirat szerint, a kassai származású Szathmáry György (t 1524) pécsi püspök, később esztergomi érsek oldalkápolnával bővítette. Ekkor az északi falat áttörték, lebontották az itt lévő régi sekrestyét, befalazták a szentély oratóriumát s a karzatra vezető csigalépcsőt. A lebontott helyett új sekrestyét építettek a bejárat mellett a déli oldalon. A kápolna az 1556-iki nagy tűzvészben leégett. 1559—1711-ig több ízben volt a protestánsok kezén. Tulajdonjoga körül támadt vetélkedés megszüntetésére Rudolf király 1603. nov. 11-én Prágában kiadott rendeletével meghagyta, hogy a parochialis egyház, a hozzá tartozó magyar kápolnával s az egész egyházi felszereléssel együtt, az egri káptalannak adassék át.

3 E rendeletet Barbiano Belgiosojo főkapitány 1604. jan. 7-én végrehajtja, de Bocskay hadainak még ez év őszén történt bevonulásakor e templomok visszakerülnek az ág. evangélikusok kezére. A szt. Mihály kápolna ekkor „tót templom"-má („windische Kirche") lett. Ugyané század folyamán 1671-ben a kápolnát visszanyerték a katholikusok, de tőlük 1682. aug. 15-én Thököly i ismét elveszi. 1687-től a 1 Divald Kornél, Magyarország művészeti emlékei. 89. 1. 2 Mihalik József, A kassai szt. Mihály kápolna. 6. 1. 3 „. . . templům parochiale, una cum adjuncta illi Capella Hungarioa Capitulo Agriensi totaliter et integre tradi et assignari volumus."