Wick Béla: Kassa régi síremlékei XIV-XVIII. század (Košice. Szent Erzsébet-nyomda, 1933)

Megyeri Gergely síremléke 1662-ből

146 LAUREA PRO TRISTI MUTASTI SERTA CUPRESSO SIDERA PRO TENEBRIS PRO (tu)MULOQ ROSAS (exc)USSIS (mi)CIS VACÜI MANSERE MANIPLI (cu)M REGINA AVIUM REX LEO VICTE IACES GRATIOR AT RURSUM SURGES CUM SOLE SEPULTO SERTAQ C(i)PRO AMISSIS NOBILIORA FERES. RESTITUENT PLENAS SUPERI CUM TEMPORE SPICAS CUM SINT IN TERRAM SE MIN A IACTA BONAM. Magyarul : „A babérfűzért gyászos ciprussá, a csillagokat éjjellé s a rózsákat sírhellyé változtattad. A mag kiverése után a kéve üres maradt. A madarak királyával te királyi oroszlán legyőzve fekszel. De a Nap elmúlása után ékesebben fogsz feltámadni s az elvesztett füzér és ciprus helyett magasztosabbat hordozasz. Egykoron majd visszaadják az egek a teli kalászokat, mert a mag jó földbe vettetett." A kassai róm. kath. plébánia anyakönyvi bejegyzése szerint Megyeri Gergelyt 1662. május 15-én temették el : „Die 15. May, Sepultus est Gregorius Megyeri." (Matricula def. Th. II.) A Kassa-városi levéltárban egy okmányt találunk, amely arról szól, hogy Megyeri Gergely a maga és felesége Hoffman Anna nevében a vármegyei bíróság előtt ünnepélyes óvást tett Szentkirályi Sebestyén kassai főbíró és a tanács azon követelése ellen, hogy a város céljaira szolgáló fagerendákat a saját szekerein fuvaroztassa be. A nemesi kiváltságok e megsértése miatt beterjesztett panaszról szóló okmányt, Kállay Mihály, a városi javak felügyelő tisztje kérésére, szentmiklósi Pongrácz Kristóf viceispán Gönczön, \ t