Wick Béla: Kassa régi síremlékei XIV-XVIII. század (Košice. Szent Erzsébet-nyomda, 1933)

Bercsényi Miklós síremléke 1725-ből

127 MORTUUS EST MUNDO OMNIBUS MUNITUS ECCLESIAE SACR. RODOSTI DIE VI. NOV. AN. MDCCXXV AETAT. SUAE LXI. SED QUOD VIVAT COELO EIUS EXEMPLARIS PIETAS IN VITA GENEROSA EQUANIMITAS IN EXILIO LONGA PATIENTIA IN MORBO BREVIS SED FORTIS CUM PIETATE LUCTA IN MORTE LUCULENT. TESTIMONIUM RELINQV. POSTERIS ABI VIATOR NON IMMEMOR PIE DEFUNCTI AC MEDITARE HIS ARMIS NONNISI EXPUGNARI COELUM. Magyarul: „A háromszemélyű legjobb és leghatalmasabb Istennek. Állj meg vándor és csodáld meg ezen lábnyi kő alatt nyugvó nagylelkű hőst a hadban, a legmagasabb tanácsnak szenátorát a békében, az országban a haza lelkes polgárát, az Isten egyházában buzgó róm. katholikust, a számkivetésben a fejedelem leghívebb kísérőjét, méltóságos és excellenciás gróf Bercsényi Miklóst, aki egykoron Magyarországon II. Rákóczi Ferenc fenséges fejedelemnek, a magyarországi szövetséges rendek vezérének helytartója és a hadseregek fővezére, első szenátor és Ungh vármegyének főispánja volt, oly sok kitüntetésben híres és érdemekben dicső, most idegen földön, maroknyi földdel befödve a halállal elenyészett. Tanuld meg ebből vándor, hogy a földi változandóság tulajdonsága, hogy semmisem állandó, semmisem örök a számkivetésben. Meghalt e földnek, az egyház összes kegyszereivel megerősítve, Rodostóban 1725. év november 6 án, életének 61. esztendejében. De hogy az ég számára tovább éljen, az ő példás buzgó-' sága életében, nemes megnyugvása a számkivetésben, hosszú türelme a betegségben, rövid, de jámbor küzdelme a halálban, az utódoknak bőséges tanúságot hagyott.