Flórián Kata: A kassai német szinészet története 1816-ig (Prešov. Flórián Kata, 1927)

Az uj sznház.

épült az úgynevezett rondellából. Ezután gyors egymásutánban négy színház következik: az 1783-ban a régi hídfő mellett épült budai, a II. József határozata folytán 1787-ben a Várban létrejött budai, 1) az 1788-ban megnyílt nagyszebeni, 2) és végül a kassai, melynek meg­nyitása az 1789. évre esik. A kassai színház tehát az ország hatodik állandó színháza és nem a harmadik, mint a történetírók és írók állítják, kik tévesen az 1781. évet veszik megnyitása évének. Még kevésbé az első, mint azt a több mint 100 éves régi színház helyén épült mostani színház falán lévő emléktábla hirdette. A felirat szerzőjének teljes járatlanságát mu­tatja az a körülmény is, hogy a színház megnyitását nem az általános tévhitnek megfelelően 1781-re, hanem csak 1792-re tette. Az uj színházat, kávéházat és tánctermet magába foglaló hármas épület építése három teljes évet vett igénybe. Először a kávéház és táncterem épült, utoljára a színház. Keletkezésének történetét Czobor Alfréd idézett művében részletesen tárgyalja, 3) úgyhogy csak a főbb mozzanatok visszaadására fogok szorítkozni, az ő munkáját véve alapul. 1786. májusában mutat reá gróf Sztáray kamarai adminisztrátor arra, hogy a még 1756-ban a régi városházából épült kávéház, melyet Laffon Frigyes bérelt, már nem felel meg a kor követelményeinek és nem is méltó Felsőmagyarország fővárosához. Azonkívül tekintélyes jövedelemtől is megfosztja a várost, mert a helyiség nedvessége és tisztátlansága miatt már harmadéve nem lehetett ott a bálokat meg­tartani. Egyúttal a Broczky építőmester utasításai szerint készült ter­vet is benyújtotta, melyen minden várakozásnak megfelelő kávéház, pompás táncterem és az akkori körülményekhez képest nagyszabású színház volt egy tető alatt egyesítve. Ezenkívül az épületben még 6 bolthelyiséget is terveztek. Sztáray gróf, ismerve a magisztrátus gondolkodását, részletes számításokkal mutatta ki, hogy a vállalkozás a városra nézve anyagi előnnyel jár. 4) Hogy ez a számítás helyes volt-e vagy sem, az itt most mellékes. Fődolog, hogy megtörtént az első döntő lépés és a kamara elhatározá­sát azonnal rendelet is követte, amely felszólítja a várost, hogy kössön az épitőmesterrel és a kézművesekkel a legelőnyösebb feltételek mel­lett szerződéseket és terj|essze azokat jóváhagyás végett a kamara elé s aztán haladéktalanul fogjon az építéshez­5) Nem a kamarán múlott, hogy az építésig tekintélyes idő telt még el. A városi tanács hagyományos idegenkedéssel fogadta a tervet. Végül mégis előterjeszti a kamarának a szerződéseket, de mindenféle kibúvót keres. Minden hiába, a kamara a szerződéseket jóváhagyta 6) és felsőbb jóváhagyás végett a helytartótanácshoz terjesztette fel. 1) Bayer: i. m. II. 272—73. 1. 2) Filtsch: i. m. 557. és köv. 1. 3) I. m. 141—148. 1. 4) Kassai városi levéltár. Acta Theatr. 1786/504. 5) U. ott. Acta Theatr. 1786/504. és 1786. évi tan. jegyzőkönyv. 272. 1. 6) U. ott. Acta Theatr. 1786/504. és 713. 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom