Alapy Gyula – Fülöp Zsigmond (szerk.): Jókai emlékkönyv. Jókai Mór születésének százados évfordulója alkalmából (Komárom. Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, 1925)
Erdélyi Pál: Jókai
— 25 — lókai Irta Erdélyi Pál Abból a száz esztendőből, mely 1825 februárius 18-ika óta máig lefolyt, Jókai — bár élete a bibliai kort jóval meghaladta — alig élt e prózai, nekünk drága, földön. Ez a megállapítás nemcsak Komáromra vonatkozik, de egész írói pályájára is. Mégis, mintha szülőföldjén hosszasabban mórált volna, mert azok a látható és láthatatlan szálak, melyek őt ide kötötték, mint gyermeket az édes anyához, soha meg nem szakadtak. A látható szálak közül csak néhányra gondolunk. Gyermekkorát itt élte le, pihenni vagy dolgozni, kivált eleintén, sokszor kereste föl a szülői házat. Első regényét itt élte át s itt írta meg. Asztalos Etelka ábránd-képe hányszor elevenedik meg tolla alatt s a Hétköznapok egyes lapjain tárgyi és érzésbeli emlékek támadnak föl. Innét került Tardonára az életmentő komáromi obsit s az öreg Jókainé megbocsátó szeretetének csengő tanúi: az első aranyak; innét indult el a sok hazai a pesti gyerekek asztalára; a svábhegyi villa kertjébe átültetett bokrok és cserjék a szigetből valók. A szülőföld szeretete kisérte mindjobban távolodó alakját: melengette hétköznapjait, diszesítette ünnepeit. Megjelölte a telket, melynek mélyén, a néma házban száz évvel ezelőtt született s a hajlékot, melyben első tündérálmait rebesgette, az utcát, melyen a kollégiumba és a templomba járt; végül, hogy álma édesebb legyen: földet küldött porlandó teste koporsójára s halhatatlan lelke számára emléket állított amaz eszmények szolgálatára szentelvén azt, melyeket a nemzeti irodalom és kultúra palotájában Jókai dicsőséggel szolgált. Mindez nem maradt viszonzatlanul s ennek bizonyságát nem abban keressük, hogy Jókai mindig büszke volt Komáromra, hogy összeköttetéseit végig fentartotta, hogy, mióta Hegedűs Sándor és Feszty Árpád révén e kötelékek új erőt és szint nyertek szemébe*-, még inkább ragaszkodott városához. Mélyebb vonások igazolják ezt, azok az elemek, melyeket komáromi világából műveibe
