Alapy Gyula – Fülöp Zsigmond (szerk.): Jókai emlékkönyv. Jókai Mór születésének százados évfordulója alkalmából (Komárom. Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, 1925)

Fülöp Zsigmond: Jókaiék szigeti kerje

— 152 — komáromi polgárok nagy számban jelentkeztek. De Jókay József uramnak csak évek multán, 1820-ban jutott három félholdas kert birtokába, amelyeket Fogl Bernáttól és Molnár Sándortól vett meg örökáron. Három közül azt a kertet használták Jókayék, amely a komáromi telekkönyvben 3467 helyrajzi szám alatt volt bejegyezve és 719 négyzetméter területen feküdt. A másik két kertet bérbeadták és később eladták. A szigeten a város egy nyílegyenes sugárutat építtetett, amely két részre osztja a szigetet, ezenkívül két keresztút szeli át az alsó és felső részen, a felső keresztútig pedig mindkét szélen egy-egy mellékút húzódik végig. Jókayék kertje a sziget dereka táján állott, a főút közép részén, melyet hatalmas jegenyenyárfák szegélyeztek két oldalon. Az első keresztúttól számítva, a főút jobb oldalán a hatodik kert volt az a kis félholdnyi paradicsom, amely a költőfejedelem legszebb gyermek- és diákemlékeit őrzi. Vörös gyűrűsöm sövénye kerítette be a kertet; alma-, körte- és szilvafákkal volt beültetve. Tavasszal a fehér és rózsaszínű virágokkal gazdagon megrakott fák öltöztették fényes köntösbe, ősszel a mosolygó, gránát szinű almák, a topázsárga körték és a hamvaskék szilvák kacsintgattak le az ágakról. Micsoda öröm volt az, amikor a gyermek Jókai szüleivel és testvéreivel gyümölcséréskor kirándult a szigetre, a költő maga is az elragadtatás hangján ir ezekről a szép napokról és kertjük pompás fáinak remek gyümölcséről . . . Bent a kertben, a nyugati oldalon, úgy középtájon állott a kerti ház fából. Emeletére falépcső vezetett, földszintjén kamara épült a kerti eszközök számára. Kedves, sziesztázó hely .volt az emeleti szoba az előtte levő erkéllyel, hol a szúnyogok nem igen alkalmatlankodtak, az alatta levő kamara pedig praktikus férőhelye a különböző kerti alkalmatosságoknak. Ilyen tipusú kerti házak nagy számban találhatók ma is a szigeten. Szülőföldjének e kies helyén töltötte Jókai Mór gyermekkorának és ifjúságának legszebb idejét. Diákéveiben sokat botanizált a szigeten, melynek mezei virágokban gazdag fióráját kitűnően ismerte és növényzetének számtalan ritkaságát őrizte herbáriumában. Az illatos gyümölccsel megrakott fák árnyékában, a filagória asztalánál sokszor ott találta a hajnal az álmok és mesék nagy álmodúját, ebben a filagóriában írta és fejezte be első regényét, a „Hétköznapok"-at, itt hallgatta a fülemülék elbájoló dalát, a méhek zsongását, a hatalmas jegenyenyárfák leveleinek titokzatos rezgését, álomba ringató suttogását. Itt rajzolódtak lelkébe a híres komáromi nábob regényének körvonalai, a csodás Senki szigeté-