Alapy Gyula – Fülöp Zsigmond (szerk.): Jókai emlékkönyv. Jókai Mór születésének százados évfordulója alkalmából (Komárom. Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, 1925)

Marek Antal: Búcsú este

— 141 — Búcsú este Irta: Marek Antal Rudnai Gyula lassan ment át a kihalt Margit-hidon Budára. A Duna idegesen dobálta, rázta magáról a partról beléje vetődő villanykörték fényét. Nyugodt és méltóságos volt s mint egy ké­nyes uri dáma hevert a hidak hatalmas pillérei alatt. Drága ok­tóberi este szomorította le a sziveket s az égről százezer és száz­ezer csillag kacagott, tündöklött le a földre. A fiu huszonegyéves gyerekember volt, szája szögletén örökös sírás finom remegése rejtőzött. Agya bódult a beléje hulló drága őszi szomorú időtől és szivében benne sajgott egy friss, nyári, szétszakított csókos szerelem históriája. Zsebében szerényen lapult meg az utolsó pénzdarabja. Sápadt lett az arca, ahogy a holnapra gondolt. Tudta, hogy nincs más választás, oda kell hagynia ebben a kővárosban minden álmát, minden lehetőségét a tanulásnak, a színházat, a szigetet, a bará­tokat. Elfogyott a kenyér. Ahogy erre gondolt, gúnyosra görbült a szája. — Barátok? És még hozzá többes számban — gondolta. Az embernek nincs és nem is lehet barátja. Lehet egy szerelme, amely szomorú végű, de csodás tartalmú, s amire való visszaem­lékezés megnyugtat és aludni küld, egyébb semmi. S aztán Vilmára gondolt. Rákönyökölt a karfára s nézte a a híd pillérjén megtörő fekete vizet. A leány üde volt mint egy májusi orgonabokor. A szive meleg és asszonyos, a szeme lélekbe markoló és halálos vágyat ébresztő s a szája csókos piros és kicsi. A fiúnak magábahulló élete úgy kapcsolódott ehhez az élet­erős napsugárleányhoz, ahogy csak az erejétől tellett. Nem tudott volna még álmában sem megválni tőle. Hitt valami tarthatatlan beteges hittel az ő élete diadalmas kirobogásában, hogy egyszer felszökik az ő csillaga is arra a csillagos égre s a leány elé hord­hatja a kincset ... amiről mindig álmodni szoktak az álmodók.. S most hogy lezárult előtte egy lehetősége az ő életcél el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom