Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Előszó

Való, hogy Kossuth évekkel később, ezernyolc­százötvenegyben maga is belátta, hogy ebben a kérdésben Széchenyinek volt igaza, de már akkor késő volt. Kossuth emigrációban élt Olaszország­ban, hazája sorsára semmiféle befolyást nem tu­dott gyakorolni és ez a késői megfontolás is csak azért jött, mert már akkor a dunai konföderáció eszméje megfogamzott agyában. Egy nemzet élni akart és életlehetőségeinek leg­elemibb alkotórészét, nyelvét is elvették tőle. Úgy érzem, Csehszlovákia magyar kisebbségé­nek kötelessége a szlovák nép nemzeti élniakarásá­nak elfogulatlanul megírt történetét megismerni, kötelessége elsősorban sajátmagával szemben, mert ez a megismerés csak hasznára válhat. Az állam­alkotó szlovák nép és a kisebbségi magyar nép egy­másra van utalva, m,eg kell érteniök egymást, mert csak a kölcsönös megértés vezethet együttműkö­désre a köztársaság felépítésénél. A megértés alap­feltétele pedig egymás kölcsönös megismerése. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom