Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Harmadik fejezet: Hodža Milán szárnybontogatása

vetkezményeiről, amelyek a monarchiát és Magyarországot sújtani fogják. A viszony Tisza és a trónörökös között már elviselhetetlenségig feszült volt, amikor 1914 június 28-án a szerb Vidovdan ünnepen a katasztrofális lövések eldördültek. A monarchia Berlin pórázán provokálta a háborút. A nemzetiségi politikusok egyelőre tanácstalanul állottak az eseményekkel szemben. Egy bizonyos volt, a testvér szerbekkel és — ami valószínű volt — oroszokkal egy háború semmiképpen sem volt népszerű gondolat. Sok idejük azonban nem is volt ezen töprengeni, mert abban a pillanatban, amikor a háború kitört, e politikusok nagyrésze zár alá került. Hodžát a háború kezdetén a katonai parancsnokság Tisza óhaja szerint letartóztatta dr Jeszenszkyvel együtt. Később konfiniálták. Cablk egyesztendei fogházbüntetést kapott különböző háborúellenes vétségek miatt. Hodža később Bécsbe került katonai szolgálatra Dérerrel, Stodola Kornéllal és Cablk Jánossal együtt. Štefánek és Votruba Prágában éltek. A román és szerb vezetőpolitikusok legnagyobb részét is lefogták, Tomics Jasa, Jovanovits Joco és Hadzsi Koszta a komáromi vár börtönébe került. Jovanovits Joco nem bánta ugyan, mert azt mondta, hogy legalább kialussza magát egyszer. De az ottani egészségtelen börtön csakhamar beteggé tette a három politikust. A politikai élet meg volt bénítva, a nemzetiségi lapokat betiltották, ez lett a sorsa a „Slovenský Denník"-nek is, amelyet 1914 augusztus 18-án betiltottak, három hónappal később ugyan újból megengedték, de egy év múlva végleg leállították a lapot. Ilyen körülmények között minden akció 73