Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Harmadik fejezet: Hodža Milán szárnybontogatása

később bevezette Ferenc Ferdinándhoz Vajdát és Hodžát is. Ez utóbbi nem volt könnyű dolog. A főherceg információja a fiatal szlovák politikusról egyenesen lesújtó volt: luteránus, demokrata, parasztpárti: ez éppen elég volt Ferenc Ferdinándnak. Később azonban mégis megnyerte a trónörökös bizalmát, amikor az látta Hodža becsületes törekvését, hogy népének szabadságot és jobb életet vívjon ki. A választójog kérdése hozta össze a nemzetiségi képviselőket Kristóffyval. Hodža hamarosan megismerte ezt a magyar politikust. Tisztában volt vele, hogy a kezdeményezés nem az ő agyában született meg. Vészi József tanácsolta Kristóffynak ezt a lépést és ez mint kitűnő reproduktív elme azonnal felfogta az akció fontosságát és szívvel lélekkel belevetette magát a választójogi harcba. Apponyi nyelvtörvénye A nem magyarajkú nemzetiségeknek megváltásként jött volna az általános választójog, mert a koalíció alatt a nemzetiségi üldözés már elviselhetetlenné vált. Apponyi nyelvtörvénye teljesen felkavarta a politikai életet és amint Kristóffy megállapítja, a nemzetiségi bajok kútforrása a nemzetiségi törvény végrehajtásának felfüggesztése volt. A nemzetiségek ezen az állapoton nem erőszakosan, hanem alkotmányos úton akartak segíteni, azért sürgették a választójogot. A parlamentben a demokráciának a huszonnégy nemzetiségi és egynéhány magyar képviselő a harcosa, de Hodža Milánnak sikerült egy demokratikus front megalakítása, amely a nemzetiségi párt66