Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Harmadik fejezet: Hodža Milán szárnybontogatása

kozott. Legtöbbje író vagy költő volt. Egy olyan par excellence újságírót, amilyen Hodža volt, nem nagyon respektáltak. Különösen fiatal kora nem keltett valami túlzottan nagy bizalmat. Pedig akkor már Pesten pompás újságíró gárda élt. Porubský Dušan a kitűnő riporter, Votruba Ferenc tárcaíró és kritikus, Pavlů Bohdan politikai vezércikkíró és később Řtefánek Antal, aki már akkor polyhisztor hírében állt. Hodža köztük nemcsak újságíró-szerkesztő volt, hanem keresztül-kasul ismerte az újság előállításának nyomdai technikáját, az adminisztrációt, az expedíciót és a legcsekélyebb dologra is gondja volt. Nagyszerűen értett a címadáshoz, a tipográfiai forma megválasztásához, a rovatok beosztásához, a szerkesztőség és kiadóhivatal megszervezéséhez, úgyhogy nála idősebb munkatársai, Bella Metód, Medveczky Lajos és Wagner sokat tanultak a fiatal szerkesztőtől. A pesti iskola hasznára vált, abban az időben a magyar zsurnalisztika klasszikus korszakát élte. Vészi József, Rákosi Jenő, Braun Sándor, Purjesz Lajos, Holló Lajos, Barta Miklós és „Az Est" kitűnő gárdája a legmagasabb nívóra emelték a magyar újságírást. A fiatalok, akikben volt tehetség és nyitott szemmel néztek, itt valóban tanulhattak. „Slovenský Týždenník" A „Slovenský Denník" szomorú elmúlása nem bátortalanította el a fiatal újságírót. És csupán kényszerűségből tette le a tollat egyelőre egyéves katonai szolgálatának tartamára. De már egy évvel később ismét lapot alapít, a „Slovenský Týždenník"-et. A vállalat nem nyugodott túlzottan 54