Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Harmadik fejezet: Hodža Milán szárnybontogatása

Egy másik kör, a szent József-templom környékén volt és mivel itt szlovák istentiszteletet is tartottak, a katolikus szlovákok köréje csoportosultak. De egyébként is a szlovákok állandó érintkezésben voltak egymással társasköreikben, összejöttek vendéglőkben és kávéházakban. A hársfauccai Švehlakávéház a Luther-udvar közelében majdnem kizárólagosan szlovák vendégeket szolgált ki. Hodža a néphez fordul Erre Pestre jött Hodža Milán, a fiatal diák. Ö azonban nemcsak a szlovák intelligencia barátságát kereste, hanem a munkások közé is eljárt és tanította őket. Valósággal éltető lelke volt ennek a társaságnak, magasabb célokat tűzött ki magának, tervei voltak a szlovák nemzet felszabadítására. Ezekbe a tervekbe a szlovák egyesületet is bevonta és beállította a nagy cél, nemzete felszabadításának érdekében. Magától értetődik, hogy a szlovák kör érintkezést keresett a Budapesten élő csehekkel is. A cseheknek akkoriban három egyesülete volt Pesten. A Beseda a jobbmóduak köre, amely inkább csak udvariasságból a fajtestvér iránt érintkezett a szlovákokkal és ha ezek valamilyen ünnepélyt vagy mulatságot rendeztek, legfeljebb két delegátussal képviseltették magukat. Élénk élet folyt a Sokolban. A cseh munkások az Osvět-ben voltak megszervezve, Zimák Ferenc is ott dolgozott. A szlovák kör érintkezésben állt a munkásokkal, teljesen demokratikus szellemben dolgozott, sőt a Pest körül fekvő szlovák falvakat, Keresztúrt, Kerepest, Isaszeget és Maglódot is felkeresték, az ott lakó néppel felvették az érint52