Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Harmadik fejezet: Hodža Milán szárnybontogatása

lönösen pedig Masaryk műveivel. Leginkább érdekelték Kramář politikai beszédei a bécsi parlamentben és Masaryk: „Szociális kérdések" című munkája. Nem mindenben értett velük együtt. Különösen a szociális kérdésekben nem volt szerinte Masaryk eléggé radikális és materialista. A triumvirátus pompásan kiegészítette egymást. Šrobár filozófus volt, elgondolásai mélyek és teoretikusan megalapozottak voltak. Blahoban lendület volt és Hodžának, aki tíz évvel fiatalabb volt náluk, kitűnő praktikus érzéke volt a realitások iránt. Hármuk között ő ismerte legjobban a szlovák népet, annak minden baját és kívánságait, az ő programja bizonyult a legmegfoghatóbbnak és leghamarabb megvalósíthatónak. A „Hlas" kitűnő eszköz volt a fiatalember számára a szárnybontogatásra. Arra is jó volt, hogy saját magával tisztába jöjjön és maga előtt lássa az utat, amelyen haladnia kell. Mindenek előtt a provincializmust kell leráznia magáról és erre a célra a legkitűnőbb iskola volt Budapest. A szlovákok szívesen jártak ugyan Bécsbe is, de igazi nemzeti és társaséletet a budapesti diákok éltek. Pesten már abban az időben ötvenezer szlovák lakott és ezek közül huszonhétezer csak szlovák anyanyelvén beszélt. Pest tehát a legnagyobb szlovák város volt. A század végén Pesten diákoskodott Zatureczky, Ruman, Medvecký, Slabejcius, Krno és Fajnor is. A szlovákok élete meglehetősen koncentrált volt. Elsősorban a Luther-udvar, az akkori Kerepesi (ma Rákóczi) úton, szlovák luteránus templomával gyakran gyűjtötte maga köré az evangélikus szlovákokat. Az Andrássy úton egy szlovák egyesület volt, amelyet sokan látogattak. 4* 51