Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Mésodik fejezet: Harcok a magyar sovinizmus ellen

delméből jött létre később a Szlovák MúzeumEgyesület is. Nemzetiségi kongresszus A közös üldözés összekovácsolta a nem magyarajkú nemzetiségeket. Doktor Polit Mihály és doktor Gavrila Emil fáradozásainak sikerült a magyarországi szerbeket, szlovákokat és románokat közös akcióra egyesíteni. 1895 augusztus 10-én tartották Budapesten a nemzetiségi kongresszust, amelyen a szlovákokat Mudroň Pál, a szerbeket dr Polit Mihály és a románokat Popp György képviselte. A kongresszus ünnepélyesen lekötötte magát Szent István koronája országainak egységes és sérthetetlen volta mellett, elismeri a magyar nyelv prioritását a magasabb hivataloknál és bíróságoknál, követelik azonban saját nemzeti nyelvük használatának szabadságát az iskolában, a bíróság előtt és a hatóságoknál, kívánják, hogy a nemzetiségi törvényt úgy változtassák meg, hogy az mindenkit kielégítsen, kívánják Erdély autonómiáját Szent István koronája országainak keretében, követelik a kerületek igazságosabb beosztását, a hivatalnokok befolyásának megszüntetését a választásokon, titkos szavazást, követelik a szabad egyesületi és gyűlésjogot, kívánják, hogy a nem magyar nemzetiségek részére minisztert nevezzenek ki, aki a nemzetiségek érdekeit megvédi és közvetítőül szolgál a nemzetiségek és a korona között. A kongresszus elhatározta, hogy a nem magyar nemzetiségek állandó közös szervet tartanak fenn, amely összes közös ügyeiket vezetni fogja. 37