Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Mésodik fejezet: Harcok a magyar sovinizmus ellen

kolerajárvány ütött ki, amely rendkívül sok áldozatot követelt. Az árva gyerekeket, akiknek szülei az epidémia alkalmával elhaltak, alföldi magyar parasztoknál és iparosoknál helyezték el. De nemcsak árvagyerekeket vittek el megmagyarosítani, hanem olyanokat is, akiknek a szülei éltek ugyan, de nagy nyomorban voltak. A gyerekeket marhavagónokban szállították le az Alföldre és ott a piacokon mint pásztorokat, inasokat szétosztották. Amikor aztán Papkov orosz író erről az akcióról orosz és franci,a nyelven „Rabszolgaság Középeurópában" címen könyvet írt, a kérdés már az európai sajtóban is nagy port vert fel és éles kifakadásokra adott alkalmat a magyar kormány ellen, úgy hogy végre is ez kénytelen volt meghátrálni és az akciót befejezni. Bezárják a szlovák gimnáziumokat Az elemi iskolai törvénynél is nagyobb veszedelmet rejtett magában a szlovák középiskolák ellen indított hajsza. Főleg a nagyrőcei gimnázium ellen indult meg az üldözés. Az 1874-ben megtartott miskolci kerületi konventen Daxner utolsó csepp vérig védelmezte az általa alapított intézetett, azonban minden hiábavaló volt, a kormány elhatározta, hogy bezáratja a gimnáziumot és az uralkodó hozzájárult a kormány intézkedéséhez. A gimnázium vezetőségét komoly vádalap hiányában azzal is megvádolták, hogy Oroszországból kapja a fenntartásához szükséges összeget. A gimnázium pénztárosánál házkutatást is tartottak. Rubelt ugyan nem találtak, de a vizsgálat után a. pénztárt mégis lepecsételték és annak kulcsát 3 Sebestyén József dr: Hodža Milán útja. QO