Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Hatodik fejezet: Hodža és a magyarok

tudták sorakoztatni a nincsteleneket, akik sóvár szemmel nézték vezéreik dúsan termő nagy birtokait. Amikor a magyar paraszt azután felismerte helyzetét, a felismerését már egy lépés követte más utakon, mint amelyen eddig járt. Csánki Aladár dr lévai ügyvéd, annak idején a földosztó Károlyi Mihály hontmegyei kormánybiztosa már hosszú hónapok óta járta a falvakat. Agitációja nyomán meggörnyedt paraszti hátak kiegyenesedtek, fénytelen szemek kigyúltak és mire a mozgalom fellángolt, már vezér is volt Csomor István farnadi kisparaszt személyében. Csomor István, a parasztvezér Kemény fából faragott legény ez a Csomor István, tudja, hogy mit akar és tudja, hogy a háta mögé sereglő táborral elég erős is arra, hogy akaratát keresztül vigye. Iskolája kevés van, de amit ott elmulasztott, bőségesen pótolta vasszorgalmával. Amikor még anyjával együtt gazdálkodott Farnadon, mint minden jó gazda, az istállóban aludt a jószág mellett és mert anyja takarékos aszszony létére nem engedte meg, hogy hosszú téli estéken a petróleumot pazarolják, a fiatal István gazda ronggyal tömte be az istálló ablakait, nehogy a szigorú anya észrevegye a tékozlást. És « Csomor István lopva az istállólámpa gyér világánál késő éjjelig olvasott, tanult. Megalakult a köztársasági földmívesszövetség Most 1923 április 29-én egy darab történelem játszódik le a pozsonyi Royal-szálló nagytermében. Megalakul a Köztársasági Magyar Földmíves 152