Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Örödik fejezet: A miniszterelnöki székben

ráció kérdése ma szemmelláthatólag a háttérbe szorult, de megoldatlan még a kisantant és Magyarország közötti viszony. Elsősorban azonban igyekezni kell elérni a gazdasági közeledést, amelyet a politikai ellentétek nem érintenek, amenynyiben a közeledésben résztvevő felek tiszteletben tartják egymás elvi álláspontját. Ausztriát talán nem is olyan nehéz megnyerni az eszmének, különösen amióta Schuschnigg, osztrák kancellár prágai látogatása alkalmával kijelentette, hogy Ausztria osztrák politikát csinál, ami biztosítékot ad úrra vonatkozólag, hogy nem gondol sem a Németországhoz való csatlakozásra, sem pedig a Habsburgok restaurálására. A Dunamedence problémájának második etapja a középeurópai gabonaintézet felállítása lenne, amelyre vonatkozólag Hodža még földmívelésügyi miniszter korában dolgozott ki gyakorlati jelentőségű tervet. Ez a gabonaintézet hivatva lenne arra, hogy az agrárállamok gabonafeleslegeit biztosan és lehetőleg előnyösen elhelyezhesse a nyugateurópai piacokon a tengerentúli gabonabehozatal csökkentése árán is, kapcsolatban a dunavölgyi államok rendezetlen nemzetközi kölcsönügyeivel és devizaérdekeivel. Politikai éleslátásra vall, hogy a miniszterelnök dunai koncepcióját gazdasági térre játssza át és a már fennálló két preferenciás rendszerre, vagyis a gazdasági kisantant és a római jegyzőkönyvek országaira alapítja, melyekhez a különálló Bulgáriát is hozzá lehet majd csatolni. Teljesen tisztában van vele, hogy először a gazdasági szükségesség győzheti csak meg az államokat arról, hogy a békés együttműködés minden politikai elvi ellen139