Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Örödik fejezet: A miniszterelnöki székben

A külpolitikában Az út, amelyen Csehszlovákiának haladnia kell, ki van jelölve: a Dunamedence kérdésének megoldása. A Jugoszláviával és Romániával való testvéri egyetértésből Középeurópában kiépült az a szerv, amely a háború utáni erőkoncentráció magvának bizonyult. A kisantant most már képes arra, hogy a középeurópai gazdasági és politikai együttműködés kezdeményező tényezője legyen. Semmi sem igazolja jobban a középeurópai gondolat összefogó erejét, mint az, hogy ebben a szervezetben a két döntő partner, Ausztria és Magyarország szintén csatlakozott a római paktumhoz. Belpolitikában teljes egység a két államalkotó nemzet közt Belpolitikai vonatkozásban így fogalmazta meg a csehszlovák egység értelmét: „A csehszlovák állampolitika támogassa Szlovenszkón és Kárpátalján az egyéni és kollektív haladás valamennyi szociális és produktiv előfeltételét úgy, mint a történelmi országokban." Ezzel az egy mondattal egészen precízen megállapította azt a viszonyt, amely a két testvérnemzet között a múltban is fennállott és a jövőre nézve is kötelező. Nagy állampolitikai kérdésekben nincs helye sem az érzékenységnek, sem a szépítgetéseknek. Történelmi tény, hogy a cseh nemzet, amelynek sokévszázados kultúrája van, az a nemzet, amely az európai kontinensnek a harmadik egyetemet adta és amely ugyan a Habsburgok elnyomása alatt nyögött, de kultúráját sohasem adta fel, 9* 13]