Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Negyedik fejezte: Az alkotó munka

határozta, de egyúttal módot adott arra is, hogy a gazda azzal, hogy nem dobja azonnal piacra gabonáját, hanem tárolja, magasabb árt érhessen el gabonájáért, amely ár hónapról hónapra emelkedik. Ez az intézkedés igen sokban hozzájárult ahhoz, hogy a földmíves bonitása emelkedjék. Amellett a gabonakereskedelem sem látja ennek kárát, mert elhelyezkedése részben a gabonamonopóliumban, részben pedig a bevásárlásban biztosítva van A gabonamonopólium el is érte célját s azzal, hogy a mezőgazdaságnak nem túl magas, de rentábilis és állandó árakat biztosít. Kétségtelen, hogy ez az árpolitika legalább részben emelte a mezőgazdaság vásárlóképességét, aminek a jelentőségét csak akkor látjuk meg, ha tudjuk, hogy a mezőgazdasági társadalom a köztársaságnak még ma is 35 százalékát teszi ki. A birtokosság adósságát körülbelül húszmilliárd koronára becsülték. A földmívelési kormányzatot a gabonamonopólium megalkotásánál az az elgondolás is vezette, hogy az adósságok konvertálása a legradikálisabb kamatleszállítás mellett is rendkívül nehéz dolog, ha egyáltalában nem lehetetlen akkor, ha a mezőgazdaság továbbra is ki van téve az egyre megismétlődő árzuhanásoknak. Hodža elgondolása a gyakorlatban kitűnően bevált. Kiderült, hogy a gabonatársaság útján rendszeresebb agrárpolitikát lehet folytatni, amely többek között célul tűzte ki a gabonavetési területek csökkentését az ipari növények termesztésének fokozásával. így már kezdetben sikerült körülbelül húszezer hektárral csökkenteni a rozsvetési területet és helyette olajnövényeket termelni. 125