Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Negyedik fejezte: Az alkotó munka

A földmívelési tudomány fejlesztése Ezeket a tömegeket, amelyek a földreform áldásai következtében földhöz jutottak, föl kellett világosítani és megtanítani őket az intenzívebb gazdálkodásra. Hodža első négyéves (1922—1926) földmívelésügyi minisztersége szakadatlan alkotásban merült ki. Agrártudományi és gyakorlati intézetek nőnek ki szinte a földből. Mezőgazdasági, technikai kutatóintézetek keletkeznek és nagy sikerrel működnek. Megfigyelő-állomások létesülnek az ország minden részében. Kísérleti telepek terjesztik a gyümölcsészet, kertészet és szőlészet tudományát. A grófi kastélyokból földmívesiskolák lesznek, Apponyi gróf Eberhardjából is. Ahol azelőtt a parasztság elnyomását tárgyalták meg, most fiatal parasztgyerekek szerezték meg tudásukat az egész életre. A talajjavítás kérdése rendkívül fontos, különösen Szlovenszkón. És mivel a meliorizációs alap kevésnek bizonyul, Hodža tizenöt millióról harminc millióra emeltette fel az alap dotációját és ezzel biztosította a továbbfejlődést. Szlovenszkón aranytörvénynek hívják ezt a novellát és ez az elnevezés valóban találó. Szlovenszkó érdeke a köztársaság érdeke Eleinte nagy ellenzéke akadt azok között, akiknek az volt a meggyőződésük, hogy Hodža Szlovenszkót lokálpatriotizmusból védelmezi. Ezek azonban hamarosan rájöttek arra, hogy Szlovenszkó érdeke ebben a tekintetben az egész köztársaság érdeke. Ez az a terület, amely Csehszlovákia éléskamrája lehet és minden métermázsa búza, 8 Sebestyén József dr: Hodža Milán útja. 113