Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Negyedik fejezte: Az alkotó munka

A földmívelési tudomány fejlesztése Ezeket a tömegeket, amelyek a földreform ál­dásai következtében földhöz jutottak, föl kellett világosítani és megtanítani őket az intenzívebb gazdálkodásra. Hodža első négyéves (1922—1926) földmívelésügyi minisztersége szakadatlan alko­tásban merült ki. Agrártudományi és gyakorlati intézetek nőnek ki szinte a földből. Mezőgazda­sági, technikai kutatóintézetek keletkeznek és nagy sikerrel működnek. Megfigyelő-állomások létesülnek az ország minden részében. Kísérleti telepek terjesztik a gyümölcsészet, kertészet és szőlészet tudományát. A grófi kastélyokból föld­mívesiskolák lesznek, Apponyi gróf Eberhardjá­ból is. Ahol azelőtt a parasztság elnyomását tár­gyalták meg, most fiatal parasztgyerekek szerez­ték meg tudásukat az egész életre. A talajjavítás kérdése rendkívül fontos, különösen Szlovenszkón. És mivel a meliorizációs alap kevésnek bizonyul, Hodža tizenöt millióról harminc millióra emeltette fel az alap dotációját és ezzel biztosította a tovább­fejlődést. Szlovenszkón aranytörvénynek hívják ezt a novellát és ez az elnevezés valóban találó. Szlovenszkó érdeke a köztársaság érdeke Eleinte nagy ellenzéke akadt azok között, akik­nek az volt a meggyőződésük, hogy Hodža Szlo­venszkót lokálpatriotizmusból védelmezi. Ezek azonban hamarosan rájöttek arra, hogy Szlovensz­kó érdeke ebben a tekintetben az egész köztársa­ság érdeke. Ez az a terület, amely Csehszlovákia éléskamrája lehet és minden métermázsa búza, 8 Sebestyén József dr: Hodža Milán útja. 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom