Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Negyedik fejezte: Az alkotó munka

vallási ellenségeskedések hadszíntere volt, amelyek mélyén politikai harcok rejtőztek. Ezekben a harcokban az idegen hatalom a vallást és az egyházat nemzeti célok szolgálatába állította és visszaélt velük. Mindenütt, ahol a vallással vagy az egyházzal önző politikai célokkal visszaélnek, jóvátehetetlen károsodás éri a vallást, az egyházat és a keresztény erkölcs elvét." A kisebbségi kérdés erkölcsi probléma A kisebbségi kérdés Hodža számára inkább erkölcsi, mint politikai probléma. Ezt így formulázta egy nemzetközi fórum előtt: „A békekonferencia nem tudott Középeurópában nemzeti kisebbségek nélküli államot alkotni. Ebből a tényből ered az a minden államot kötelező elv, hogy a kisebbségekkel a békeszerződések utasításai értelmében bánjanak, de ezt nemcsak a békeszerződések diktálják, hanem az igazságosság és tisztesség Íratlan erkölcsi törvényei is. A kisebbségek az államért, az állam a kisebbségekért. Ez az alap, amelyen minden állam megoldhatja kisebbségi problémáit. A csehszlovák kormánynak jutott egész Középeurópában a legnehezebb kisebbségi probléma, mivel ez néhány száz év tradíciójában gyökerezik. A németekkel már féligmeddig megoldottuk ezt a kérdést, a csehek és szlovákok nemzete szabad államában túltette magát az előítéleteken és az önkényen és a nemzet érdekét az ebben az államban élő németekkel való megegyezésben találta. Még nincsen megoldva az összes nemzetiségekkel a kérdés, de megtörtént az, ami eddig megtörténhetett: legyőztük a pszicho104