Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Negyedik fejezte: Az alkotó munka

nyek egyesítésének kérdése bizonyára nem tartozik a jelentéktelen állami funkciók közé. Az olyan álla­mokban, amelyek többféle jogrendnek alávetett te­rületeken keletkeztek, ezeket a régi jogrendeket nem lehet egyszerűen eltörölni, mert hiszen azok, több­nyire igen mélyen gyökereznek az állampolgárok életében. A törvényhozás annakidején bizonyára azért iktatta a jogrendbe ezeket a szabályokat, mert az ottani viszonyoknak megfeleltek. Viszont azon­ban a politikai egyesülést lassanként a jogrend egy­ségesítésének kell követnie, vagyis a régi törvénye­ket és jogszabályokat idővel meg kell szüntetni és az egységes országot egységes jogrenddel ellátni. Ennek előfeltétele azonban az, hogy az új jogren­det alkotó törvényhozónak a régi jogrendet ala­posan ismerő jogászok álljanak rendelkezésére, mindaddig, míg az unifikációt teljes egészében meg nem valósítják. Kevés a szlovák hivatalnok és szakember A csehszlovák köztársaság országrészei részben az osztrák, részben pedig a magyar jogrend alá tartoztak és itt a helyzet sokkal súlyosabb volt, mint az idegen területekkel gyarapodott Francia­országban és Olaszországban, vagy akár Ausztriá­ban is, amelyhez a Burgenlandot csatolták. Ezek­ben az országokban meg volt már a kialakult jog­rend és a hozzácsatolt részekre csak ki kellett ter­jeszteni ezt. Nálunk azonban két egyenlő jogú nemzet szabad elhatározásából keletkezett egy po­litikailag egységes állam, amelyben a törvényho­zás egységesítésének figyelembe kellett vennie mindkét területen uralkodó jogrendet. A kezdet 7 Sebestyén József dr: Hodža Milán útja. 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom