Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Negyedik fejezte: Az alkotó munka

Hodža munkája a demarkációs vonal biztosításával be is volt fejezve, munkásságát most már Prágában sem lehetett nélkülözni és rövidesen a belügyminisztériumba került mint államtitkár. 1919 augusztusában megint Budapestre megy, mint a köztársasági diplomáciai misszió elnöke, 1919 december hatodikán pedig unifikációs miniszternek nevezik ki. Hodža unifikációs miniszter Hodža Milán kétségtelenül egyike a ma élő aktív politikusok között a legkonstruktívabb elméknek. Őt csupán a háború előtti magyar parlamenti viszonyok szorították az ellenzékiségbe, azonban oppozíció j a is erősen aktív volt, nem elégedett meg a gáncsolással és kritikával, hanem koncepciójával belenyúlt az alkotó munkába is. Építeni azonban nem állt módjában, mert abban a parlamentben minden ellenzéki javaslat eleve halálra volt ítélve, különösen, hogy ha azt nem magyar nemzetiségű képviselő terjesztette elő. Az államfordulat óriási teret adott Hodža konstruktivitásának és kezdeményező szellemét az államigazgatás nem egy terén figyelhettük meg. Miért volt fontos a jogrend egységesítése? A törvények unifikációja Hodžának különösen szívén feküdt. Ma az unifikációs miniszter állását Hodža és Fajnor unifikációs minisztersége óta egészen indokolatlanul, amolyan szinekúrának tekintik nálunk és a kormány tagjai között az unifikációs miniszter szinte hamupipőke volt. Pedig a törvé96