Híres nyitraiak (Nitra. Dr. Faith, 1939)

3. Frankói Vilmos

után, az ürményi katolikus anyakönyv adatai azonban meg­cáfolják a zsidó orvos áttéréséhez fűződő hagyományt. Az anyakönyv szerint ugyanis dr. Franki Sándornak három gyermeke volt : Karolina (szül. 1841. június 22-én), Vilmos (szül. 1843. február 27-én) és Terézia (szül. 1844. április 3-án.) Az apa, dr. Franki Sándor, róm. kat. uradalmi orvos, az anya Gerstl Johanna — héber. Keresztszülőkként »Hunyady János úrfi« és «grófi asszony Hunyady Mária» szerepelnek. Az adatokat Márkly József, akkori plébános "jegyezta. be. Az ürményi hagyományból tehát csak annyi felel meg a valóságnak, hogy a szülők kettős vallásúak voltak : az apa konvertita katolikus, az anya zsidó. Nem való azonban, hogy az anya első fiának, Vilmosnak születésébe pusztult el a gyerekágyban, hisz nem is Vilmos volt az első gyer­mek, hanem egy leány, Karolina s Gerstl Johanna Vilmos után még egy gyermeknek adott életet, a fiatalabb lánynak, Teréznek. Bizonyos, hogy Vilmos az atya konvertita hite ellenére is, valószínűleg később módosult családi megálla­podás alapján zsidónak született, azonban nem Esztergom­ban került keresztvíz alá, hanem, mint azt az ürményi anyakönyvből teljes biztossággal megállapíthatjuk, helyben, Ürményb£iL, Franklék további sorsáról keveset tudunk. Az ürményi zsidó néphit szerint mindketten az ürményi idillikus zsidó temetőben pihennek, ott a falu szélén. Való ezzel szemben az, hogy csak az anya teteme porlad a zsidó temető elha­gyott héber felírású szürke köve alatt. Míg Franki doktorék további sorsa elvész az idők kö­dében, annál határozottabb vonásokban rajzolódik ugyan­ezen időben fiúk, Vilmos, arcképe. Vilmos már tiszta katolikus nevelést nyert, világfelfo­gásban teljes katolikussá vált, olyannyira, hogy a papi pá­lyát választotta. Teológus lett, majd filozófiát hallgatott és egyre jobban emelkedett az egyházi pálya rangfokozatán. 1864-ben már a nagyszombati papi gimnázium tudós tanára, 1870-ben pedig már teológiai tanár az esztergomi papnevelőben. 1878-ban a nagyváradi irodalmi stallum ja­vadalmasa, később krasznai esperessé nevezte ki felettes egyházi hatósága, majd az arbei püspöki címet nyerte el és rövidesen a szentjobb apátság birtokosává vált. Ugyanekkor azonban egy másik pálya fényes ívét futotta be, a tudományét, s nevét egyszersmindenkorra beírta a ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom