Híres nyitraiak (Nitra. Dr. Faith, 1939)

29. Exner Károly

lalkoznia kellett a kor prominens személyiségeivel (két pápát mintázott meg, aztán politikusokat, mint pl. Polónyi Gézát és Apponyi Albertet), de őhozzá fordultak a tűzoltók, da­loskörök, vallásos egyesületek is jubileumaik alkalmával. Exniernek szakszerűen kellett megoldania a kanáritenyész­tők, méhészek, ebtenyésztők egyesületeinek megrendeléseit, tehát az embereken túl vonatkozásba kellett lépnie az ál­latvüággal (nem ám csak úgy a Brehmből, mert egy vérbeli kanári tenyésztő megkövetelte a szigorú fajtaazonosságot s jaj volt neki, ha egy tollal kevesebb volt a madáron.) Leg­több érmét sportegyesületek számára kellett mintáznia. Neki tehát tökéletes szakszerűséggel kellett megmintáznia a korcsolya-, atléta-, vívó-, úszó-, evező-, futball-, sí-, tennisz-, birkózó-, tornász-, lövész-, biciklista-ábrázolásokat az érmeken, nehogy az alak sportszerűtlenné legyen. Azt hiszem, hogy az egyik kerékpár-egyesülettel lehetett legtöbb baja, mert íme, mi volt az alkudozások eredménye : az ér­men egy meztelen szárnyas géniusz vágtat egy biciklin. Ilyen kívánságoknak is eleget kellett tennie. Hát még mikor egy kőbányai sörfőző óhajtotta magát Exnerrel ünnepeltetni! Az érem egyik oldalára rá kellett mintázni Mátyás királyt, a másikra daliás páncélos lovagot. Exner, midőn ezt az el­més feladatot a maga módjára megoldotta, bizonyára talál­gatta, hogy miféle vonatkozásban lehet egy páncélos lovag egy kancsó sörrel. De hát akkor még nem divatoztak a keresztrejtvények. Kedves személyes emlék köt engem a nyitrai érem­művésznek egyik szép érméhez, amelyet a magyar szakácsok köre készíttetett nála boldogult Glück Frigyesnek, a buda­pesti Pannonia-szálló néhai gazdája ünneplésére. A hátlapon egy elmés mottója van annak a Brillat-Savarinnek, aki a világ legmulatságosabb szakácskönyvét írta (több benne az anekdota, mint az étel), előlapján viszont szegény meghalt barátomnak, Glücknek arcmása. Hányszor gondolok e pá­ratlan műbarátra, aki szegény kezdő művészeknek oly gyak­ran adott enni-inni, a műgyűjtőre, akinek különösen régi, hollandi festményekből álló gyűjteményét oly gyakran tanulmányoztam, végül aki Európa legnagyobb kanál-, kés-, villa-gyűjteményét tudta sok év munkájával összeszerezni. Az érem méltó volt e nemes emberhez és Exnernek egyik legszebb műve. LYKA KAROLY. — 48 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom