Híres nyitraiak (Nitra. Dr. Faith, 1939)

28. Schwartz István

meg. Halálakor úgy méltatták a lapok, mint az osztrák kisplasztika és cizellálóművészet reformátorát. Ez a mester, Schwartz István, 1851 augusztus 20-án pillantotta meg a napvilágot Nyitrán. (Fia volt Schwarz asztalos-mesternek.) Lemondva a teológiai tanulmányokról, Pestre került s mint inas dolgozott unokabátyja, Lindner József kína-ezüst-műhelyében. Egészséges kezdet volt, mert korán ismerkedhetett meg azokkal az anyagokkal, amelyeket később oly mesteri módon tudott alakítani. Mintázott, öntött, cizellált, de e hasznos kézműves-munka mellett volt ideje a pesti jóhírü Landau-féle rajziskolába járogatni s ott legalább elemeit tanulta meg minden művészet technikai alapjának, a rajznak. Mentül bensőbb atyafiságot kötött a fémművességgel, mentül jobban kezdte látni, mit jelent voltaképen ez a szó : rajz, — annál jobban nőtt benne a vágy, hogy magasabbrendű tanulmányokat folytathasson. 1869-ben, tejhát annak az időnek híres művészeti központjába, Bécsbe telepedett. A tervet szépen gondolta ki, de a megvalósítás nehezen ment Itt is fémárúgyárakban kellett a hiányzó garasokat pótolni, hogy beiratkozhasson az iparművészeti iskolába. Ez akkor európai hírű intézet volt s a fiatal nyitrai legényke, szorgalmasan járva Otto König tanár kisplasztikái osztályába, bizonyára nem is álmodott arról, hogy ugyanennek az intézetnek professzora lesz hét év múlva. Anyagi gondjait enyhítette, hogy jó Nyitra városa 1871ben segélyt utalványozott ki számára-. Most már teljes gőzzel dolgozhatott. Gyorsan beletanult a fémcizellálás, az éremvésés, a domborítás, a kisplasztika minden fortélyába, ezt a tudását tetézte kiváló tehetsége. Hivatalosan tanára lett a cizellálásnak, de emellett a plasztikának jóformán minden ágában jeles műveket alkotott. A bécsi iparművészet nemzetközi jó hírét nem kis mértékben növelték idevágó munkái : nemes fémből való jardiniérek, ékszerek, finom asztaldíszek, apró bronzalakok s más eféle s az a temérdek minta, amelyeket aztán tanítványai dolgoztak ki. Elete művének változatosságát megvilágítják a következő adatok : síremlékek Fürstenberg bíboros (olmützi dóm), Eitelberger tanár (Bécs) sírjára ; nagy kőszobrok, ezek egyike, Seneca, a bécsi parlament számára készült, két más a Hofburg számára (Adventus Augusti és A lovagkor.) Mellszobrokat min— 45 —