Híres nyitraiak (Nitra. Dr. Faith, 1939)

28. Schwartz István

meg. Halálakor úgy méltatták a lapok, mint az osztrák kis­plasztika és cizellálóművészet reformátorát. Ez a mester, Schwartz István, 1851 augusztus 20-án pil­lantotta meg a napvilágot Nyitrán. (Fia volt Schwarz asz­talos-mesternek.) Lemondva a teológiai tanulmányokról, Pestre került s mint inas dolgozott unokabátyja, Lindner József kína-ezüst-műhelyében. Egészséges kezdet volt, mert korán ismerkedhetett meg azokkal az anyagokkal, amelyeket később oly mesteri módon tudott alakítani. Mintázott, öntött, cizellált, de e hasznos kézműves-munka mellett volt ideje a pesti jóhírü Landau-féle rajziskolába járogatni s ott leg­alább elemeit tanulta meg minden művészet technikai alap­jának, a rajznak. Mentül bensőbb atyafiságot kötött a fém­művességgel, mentül jobban kezdte látni, mit jelent volta­képen ez a szó : rajz, — annál jobban nőtt benne a vágy, hogy magasabbrendű tanulmányokat folytathasson. 1869-ben, tejhát annak az időnek híres művészeti központjába, Bécsbe telepedett. A tervet szépen gondolta ki, de a megvalósítás nehezen ment Itt is fémárúgyárakban kellett a hiányzó garasokat pótolni, hogy beiratkozhasson az iparművészeti iskolába. Ez akkor európai hírű intézet volt s a fiatal nyitrai legényke, szorgalmasan járva Otto König tanár kisplasztikái osztá­lyába, bizonyára nem is álmodott arról, hogy ugyanennek az intézetnek professzora lesz hét év múlva. Anyagi gondjait enyhítette, hogy jó Nyitra városa 1871­ben segélyt utalványozott ki számára-. Most már teljes gőz­zel dolgozhatott. Gyorsan beletanult a fémcizellálás, az éremvésés, a domborítás, a kisplasztika minden fortélyába, ezt a tudását tetézte kiváló tehetsége. Hivatalosan tanára lett a cizellálásnak, de emellett a plasztikának jóformán minden ágában jeles műveket alkotott. A bécsi iparművészet nemzetközi jó hírét nem kis mértékben növelték idevágó munkái : nemes fémből való jardiniérek, ékszerek, finom asztaldíszek, apró bronzalakok s más eféle s az a temérdek minta, amelyeket aztán tanítványai dolgoztak ki. Elete mű­vének változatosságát megvilágítják a következő adatok : síremlékek Fürstenberg bíboros (olmützi dóm), Eitelberger tanár (Bécs) sírjára ; nagy kőszobrok, ezek egyike, Seneca, a bécsi parlament számára készült, két más a Hofburg szá­mára (Adventus Augusti és A lovagkor.) Mellszobrokat min­— 45 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom