Híres nyitraiak (Nitra. Dr. Faith, 1939)
20. Rudnyánszky György
geztem, ahol 1899. évi február havában az államtudományok doktorává avattak. Az Egyetemi Lapok és az Ifjúság című újságokban jelentek meg akkortájt verseim Közben 1898. évi júniusában Nyitravármegye akkori főispánja, Thuróczy Vilmos közigazgatási gyakornokká, majd tiszteletbeli szolgabíróvá nevezett ki. 1903. évben megnősültem : elvettem volt principálisomnak, Csenkey Adolf főszolgabírónak lányát. Ezzel aztán meg is szakadt a fővárosi irodalmi élettel minden kapcsolatom. A Nyitramegyei Közlöny s a Nyitravármegye című lapok sűrűn közölték verseimet. Beértem azzal, hogy a vármegye poéta-aljegyzője, 1907 óta pedig főjegyzője voltam. Ügy látszott, hogy a múzsával csak mint afféle széplélek kacérkodtam s örök időkre megmaradok helyi poétának. A sors azonban máskép határozott. Jött ifjú feleségemnek 1913. évben bekövetkezett halála, majd pedig jött egy ennél az egyéni tragédiánál sokkal borzadalmasabb apokaliptikus vérvihar : a világháború. Akkor írt verseimre már sokkal szélesebb rétegek figyeltek fel. Lőrinczy György barátom, aki akkor Nyitravármegye tanfelügyelője volt s arany csengésű nevével föltétlen irodalmi tekintély, — a nyitrai Szarvas-szálloda asztalánál napról-napra bíztatott, hogy lépjek verseimmel az országos nyilvánosság elé. Így jelent meg 1918. évi szeptember havában »A csend dalol» című első verseskötetem a Singer és Wolfner cégnél, Lőrinczy György megkapó, költői szépségű előszavával, ezt megelőzőleg pedig több költemény az Uj Idők hasábjain. 1918. december első napjaiban bekövetkezett az elkerülhetetlen katasztrófa. 1918. december 10.-én útra keltem két kis csomaggal. 1921-ben a Petőfi Társaság tagjává választott. 20. RUDNYÁNSZKY GYULÁRÓL EGY NYITRAI SZERKESZTŐ REGÉNYE Ki ez az okosfejű, jellegzetes arcvonalú öreg úr, tipikus amerikai kifejezéssel, mintha csak valamely amerikai filmből vágták volna ki, hol bankár, autógyáros, multimüliomos szerepét játszotta ? Nem téved a kérdés — csakugyan amerikai kép ez, Amerikában készült — Rudnyánszky Gyulát ábrázolja, a mult század elején oly ünnepelt, országos hírű magyar költőt, kit ma már nemcsak szülőhazájában, Nyitrában felejtettek el, de kinek nevét csak a régi irodalomtörténetek és lexikonok őrzik, az eleven irodalmi élet nem törődik vele, nem ismeri. Rudnyánszky szerkesztő volt 1878-ban, tehát hatvan— 30 —